Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - FIGYELŐ - Kosáry Domokos: A romániai levéltárak feudáliskori hungarica anyagáról / 453–495. o.

Szádeczky Lajos, Székely oklevéltár (VI. 42-43) a berekereszturi pap és magister bérére vonatkozó 1613. évi határozatok a marosi Matriculából; 404-412: Marosszéki határnevek a XVI-XVII. századból ugyanonnan). Kelemen Lajos, A marosköri ev. ref. esperesség régi matrikulája (Erdélyi Prot. Lap, 1900, 155). Dávid György, A marosi traktus 17. századbeli történetéből (Ref. Szemle, 1930, 151-154, 165168, 210-212, 232-234, 246-248, 263-266, 311-316, 487-497; az egyes egyházközségek viszonyainak befejezetlenül maradt ismertetése a Matricula alapján). Imreh Barna, Mezobánd helynevei (EM 1942, 300-336 és kny. Erdélyi Tudományos Füzetek 138; a Matricula alapján) és uo. Papok, léviták, mesterek a marosi ref. egyházmegyében (EhT 2: 1944, 137-162; egyházközségek szerint, a vizitaciós jegyzökönyvek alapján, 1692-tol). Nagybányai ref. egyházmegye levéltáráról (Románia) jelenleg közelebbi adataink nincsenek. Az egyházmegyére vonatkozólag a Tiszántúli ref. egyházkerület levéltárában (Debrecen) is találhatók adatok. Lugossy József, Nagybányai, máskép aranyosmeggyesi egyházvidék személyzete a XVII. században (PrEIL 1847, 8. sz. ). Kovács Gusztáv, Hodászi Miklós, nagybanyai egyházmegye esperesének jegyzései a nagybanyai egyházmegye községeire vonatkozólag, 1643 (SpF 1867, 909; Meleg Dániel esperes kézirataiból). Soltész János, A nagybányai reformált egyházmegye története (Nagybánya 1902). Nagyenyedi ref. egyházmegye levéltára (Nagyenyed, Aiud; a vártemplomban). Feudális kori anyagáról közelebbit nem tudunk. Ide tartoztak egyebek közt Abrudbánya, Marosujvár és Nagyenyed egyházközségei. Vö. Basa Mihály, A nagyenyedi ref. egyházmegye és az abban lévó' egyházak történelme (Az Erdélyi Református Egyház Névkönyvei 1867, 1868). Klaniczay Tibor, Hermanyi Dienes József ismeretlen munkája. In: Reneszánsz és barokk (Bp. 1961, 558-566), a gyulafehérvári Batthyány könyvtarban őrzött kézirat egy része: A nagyenyedi ven. tractus legrégibb protocolumából cim alatt kijegyzéseket tartalmaz az esperesi vizitációk anyagából 1638-1752 között. Nagysajói ref. egyházmegye levéltára (Kolozsvár, Cluj; a ref. egyházkerület központi levéltárában). Az egyházmegye csak a XIX. század közepén alakult meg a középkori eredetű sajói és tekéi "vidéki káptalanokból", amelyek a környék magyar nyelvű református és német evangélikus egyházközségeit egyesitették (Az Erdélyi Református Egyház Névkönyvei 1889, 1890). Nagyszebeni ref. egyházmegye levéltára (Nagyszeben, Sibiu). Az egyházmegye a feudális kori református egyházszervezet egyik késó'n létrejött esperessége volt, amely a XIX. század elején alakult ki a szász vidéken éló' magyar református egyházközségekből. Ide tartoztak egyebek közt Fogaras és Vizakna régi egyházközségei. Orbai ref. egyházmegye levéltára (Páké). A nem nagy terjedelmű, de 1911 óta rendben tartott és háborús kárt sem szenvedett anyagot ismertette Juhász István, A székelyföldi református egyházmegyék (Ko483