Levéltári Szemle, 25. (1975)
Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - FIGYELŐ - Kosáry Domokos: A romániai levéltárak feudáliskori hungarica anyagáról / 453–495. o.
Kalotaszegi (Kolozs-Kalotai) ref. egyházmegye levéltára (Kolozsvár, Cluj, Románia; az egyházkerületi központi levéltárban, a Farkas utcai templomban). A Kalotaszeg 44 egyházközségéből a XVI. században kialakult esperesség utóbb a kolozsvári lelkészek, mint esperesek alá rendeltetett, ezért kapta a Kolozs-Kalotai nevet. Az egyházmegyei jegyzökönyvek 1792-től, a vizitációs jegyzökönyvek 1813-tól kezdve találhatók, az egyházközségek első teljes inventáriuma 1754-ből származik. Vö. Mihálc Elek, A kolozs-kalotai egyházmegye rövid ismertetése (Az Erdélyi Református Egyház Névkönyvei 1871-1872). Kezdi ref. egyházmegye levéltárának (Románia) akkor az alsócservátoni templomban rendezetlenül tárolt anyagát 1942-ben átnézte, majd utóbb ismertette Juhász István, A székelyföldi református egyházmegyék (Kolozsvár, 1947, 147-148)" Az anyag erősen hézagos volt, vTszont a II. világháború során utóbb nem szenvedett károkat. Főbb részei: I. Egyházmegyei jegyzökönyvek, amelyek egykor a XVII. század elején kezdődtek, de már csak a XVIII. század derekától kezdve találhatók (1745-1759, 1775-1789, 1799- ). II. Egyházlátogatási jegyzőkönyvek (1735- ) és mellettük külön Matricula (1745- ), vagyoni összeirási adatokkal, a lelkészek névsorával. III. Iratok, főként csak a XIX. századból. Küküllői ref. egyházmegye levéltára (Dicsőszentmárton, Diciosanmartin). IsThertette az egyházmegye főjegyzője: Illyés Géza, A küküllői református egyházmegye levéltárának története (EhT 3: 1945, Bp. 1947, 106-119). Az egyházmegye 1564-től működött, espereseiről is tudunk, legrégibb iratai azonban elvesztek. A XVII. századból mindössze két jegyzőkönyve maradt. Az első protocollumot 1640-ben kezdte Dadái István esperes, néhány korábbi (1637-1639) okmányt is bejegyezve, vizitációs anyagot is tartalmaz 1648-tól. Utóbb folytatták 1657-ig. A második jegyzőkönyvet: Protocollum dioeceseos orthodoxas religionis in illustri comitatu Küküllővár existentis cimen Vajdaszentiváni János esperes kezdte 1676-ban, felvéve azonban az elején korábbi (1642) vagyonösszeirast is. Mig, eddig mindenféle bejegyzés egyazon osztatlan protocollumba történt, Bonyhai Simon György esperes háromféle jegyzőkönyvsorozatot kezdett el, és ezeket folytatták is utódai: külön az egyházlátogatási anyagról: Matricula tractus ref. de Küküllő (1713-1725, 1726-1762, 1762-1783), külön a partialis synodusokról és a házassági és fegyelmi bíráskodásról (1714-1760) és ismét külön, az egyházközségek, papok és mesterek fizetéséről, esperesek névsorával stb., Protocollum sanxtae reformatae dioeceseos in illustri comitatu de Küküllővár existentis (1714-17491 ez utóbbit 1749-től Körösi György folytatta, több adatot 1689-ig visszamenőleg is feljegyezve. 1783-ban Kónya Ferenc esperes vette át a levéltárat, ujabb kötetekkel folytatta a jegyzőkönyvi sorozatokat, valamint összeállitotta a zsinati végzések gyűjteményét: Acta synodi generális (I-II. 1599-1794, utóbb 1841-ig folytatták). A XIX. század közepén ifj. Fogarasi Sámuel a főconsistoriumi leiratokból (1786-1850) és a királyi, kormányhatósági leiratokból állított össze ujabb gyűjteményeket. A levéltár további, más iratanya481