Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás–Mika József: Újabb vizsgálatok a fertőtlenítésre használt etilénoxid gázzal kapcsolatban / 432–452. o.

léten belül kellett kialakitani a vegyészeti technológiát, és ezért szükségesnek tartjuk a több oldalról való biztositást. Nyilván egy ipari üzem területén nincs ilyen fokozott követelmény e téren. A kazán a fent leirtakon túlmenően még további kiszolgáló és segédberendezésekkel van ellátva, melyek a folyamatos és relative egyszerű, biztonságos munkát segitik elo, azonban nem tartjuk szükségesnek ismertetését, mert csak ilyen kazánokat üzemeltető szakemberek számára érdekesek, és a levéltári közvéleményt kevésbé érdeklik. Még a portalanitó berendezés ismertetésére térünk ki. A berendezés működésének elvét a, jelenleg is üzemelő kis portalanitó berendezésben próbáltuk ki. Ennek lényege a következő'. Olyan munkahelyet kell kialakitani, melynek asztallapja és hátoldala perforált lemezből készült. 3. sz. ábra - Erre a perforált lemezre helyezzük fel a szürovasznat. Az igy kialakitott szürofelületet egy megfelelő teljesitményü ventillátor tartja üzemidő alatt állandó szivás alatt. A perfo3. ábra rált lemez előtt egy könnyen elforditható asztalkára helyezik a portalanítandó iratanyagot. A port egy kompresszorból nyert, és szűrt préslevegó'vel távolitjuk el. A préslevegot nem közvetlenül vezetik az iratanyag felületére, hanem egy kapcsoló szerkezettel ellátott autómosó kefén keresztül. Ezzel egyrészt eloszlatjuk a mintegy 2-2, 5 atmoszférás levegőt az iratfelületen, részben a kefe mozgatásával fellazitható az irat felületére erősen kötődött por. A lefujt por a megszivott szürőfelületre jut, és nem tud a helyiség légterébe visszakerülni. A szürovászon elpiszkolódása után cserélni kell azt, és a szennyezett vásznat mosni, igy 5-10-szer lehet a szürovasznat felhasználni. Ilyen gépet a piacon beszerezni nem lehet, meg kell terveztetni és megfelelő helyen kialakittatni. A következő' részben azokat a vizsgálati eredményeket kivánjuk közölni, melyeket az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Fizikai-kémiai és Radiológiai tanszékén végzett el egy kutató kollektiva. A vizsgálatok célja az volt, hogy az üzemeltetni kivánt kazánban az alkalmazandó gáz'koncentráció és nyomás mellett megválósitható-e egy tüz- és robbanásbiztos technológia? A vizsgálatok egyértelműen pozitiv eredménnyel záródtak. Eredményei nem csak a konkrét kazánnál hasznosíthatók, hanem minden ilyen jellegű berendezésben, ezért feltétlenül figyelmet érdemelnek. A vizsgálatok a következőkre terjedtek ki: 436