Levéltári Szemle, 25. (1975)
Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Scholz Tamás–Mika József: Újabb vizsgálatok a fertőtlenítésre használt etilénoxid gázzal kapcsolatban / 432–452. o.
a) 500 g/m^ etilénoxid tartalmú etilénoxid-széndioxid gázelegy alsó és felső robbanási határpontjainak megállapítása 4, 2 atm. és 1 atm. nyomáson. b) 1000 g/m 3 etilénoxid tartalmú etilénoxid-széndioxid gázelegy alsó és felső robbanási határpontjainak megállapítása 4, 2 atm. és 1 atm. nyomáson. c) 500 g/m 3 etilénoxid tartalmú gázeleggyel töltött kamra le^zivatása 20 Hgmm-re, majd CO2 gázzal való feltöltése után létrejött gázelegy alsó és felső robbanási határpontjainak megállapítása. d) 1000 g/m 3 etilénoxid tartalmú gázeleggyel töltött kamra leszivatása 20 Hgmm-re, majd CO2 gázzal való feltöltése után létrejött gázelegy alsó és felső' robbanási határpontjainak megállapítása. e) Az a)-b) pontokban megadott összetételű 100 Hgmm nyomású gázelegyet tartalmazó kamra levegővel való kiszelloztetése során előálló gázelegy robbanásveszélyének megállapítása. f) Annak megállapítása, hogy a 20 Hgmm nyomású levegőt tartalmazó kamrának az a) ill. b) pontokban megadott összetételű gázeleggyel 4, 2 atmoszférán való feltöltése során eló'állhat-e robbanás-veszélyes gázelegy. g) A mérések elvégzéséhez szükséges berendezés megépítése. Kísérleti rész A kérdések megválaszolására megmértük 15 különböző etilénoxidszéndioxid arányú gázelegy alsó és-felső robbanási határpontjait 1 atm. nyomáson, belefoglalva az a)-f) pontokban megadott összetételű gázelegyeket. Megvizsgáltuk az a)-b) pontokban megadott összetételű gázelegyek alsó és felső robbanási határpontjait i, 2 atm. nyomáson. Az a)-b) pontokban megadott összetételű elegyek robbanási határpontjait csökkentett nyomáson is ellenőriztük. A vizsgálatokat szobahőmérsékleten végeztük. A kísérletileg mért robbanási határpontokat összehasonlítottuk a Le Chaselier képlet alapján számított értékekkel. A vizsgálatokhoz szükséges különböző összetételű elegyeket "T-gáz" (90% etilénoxid 10% C0 2 ) széndioxid és levegő felhasználásával készítettük. A gázelegyek robbanásképességét robbantó pipettában vizsgáltuk, az elegyek iniciálását szikrainduktorral platina csúcsok között létrehozott szikrával végeztük. A vizsgálatokat a 4. ábrán bemutatott berendezésben hajtottuk végre. A kísérleteknél zárófolyadékként Hg-t használtunk. 437
