Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 2–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tökölyi István: A MÁV Igazgatóság irattárának története / 369–378. o.

Az átszervezés 1872. július 1-én lépett hatályba, amikor is a "Magyar Királyi Államvasutak Üzletigazgatóság" elnevezés "Magyar Királyi Államvasutak Igazgatóság"-ra változott. Rendelkezésünkre áll a MÁV Igazgatóság 1872. évi hivatalnoki névsora, amely szerint 188 hivatalnok és 30 szolga volt. Az átszervezett Igazgatóság vezetésével Tolnay Lajost bizták meg. Az uj igazgató évi jövedelme 40-50 000 Ft. volt. A vasutasok átlagos keresete 600-800 Ft. volt évente. Tehát az igazgató egy évi keresete 50 vasutas bérével volt egyenlő. Tolnay Lajos 13 éves tevékenysége alatt a MÁV vonalhálózata 515 kilométerről 3658 kilométerre növekedett. A helyiérdekű vasutakból az 1880-as évek végére 2200 kilométernyi, a századfordulóig pedig 9000 kilométert is meghaladó hálózat épült ki. Ennek több, mint 50%-a került állami felügyelet alá. Munkásságát a MÁV "megteremtőjének" és "atyjának" kijáró megtisztelő jelzőkkel illették. Az uj vonalak üzembe helyezésével folyton szaporodó központi igazgatási létszám hivatalai szétszórtan, különböző bérelt helyiségekben voltak. A MÁV Nyugdijintézet a már kialakitott Sugár-uton (a mai Népköztársaság utján) 1875-ben felépitett egy háromemeletes épületet 668 613 Ft. tó'kével, amit a MÁV Igazgatóság bérelt ugyan, de már erre a célra épitették. Az uj igazgatósági épületbe a hivatalok 1876 folyamán költöztek át. Ebben az épületben vagyunk jelenleg is, A MÁV Igazgatótanácsot 1884 április 1-vel megszüntették. Szerepét a MÁV Igazgatóság vette át, ezzel egyidoben az "igazgató" a "MÁV elnöke" cimet kapta. Ekkorra alakították ki a nyolc üzletvezetoséget. 1883 márciusában nevezték ki Baross Gábort, korábbi felvidéki főjegyzőt és képviselőt közlekedési államtitkárnak. Az első két esztendó't a közlekedési és gazdaságpolitikai összefüggések tanulmányozásának szentelte. A minisztériumi fegyelmet Baross "vasszigorral", olykorbrutális módon állitotta helyre. A minisztérium vezetését 1886 végén bizták Baross Gáborra, melyet haláláig, 1892-ig töltött be. Ezen ido alatt többet, kezdeményezett és alkotott, mint elődei összesen. Világosan felismerte a közlekedésnek a kereskedelemmel és iparpolitikával való szoros összefüggését. Az egész közlekedés ügyet, főképpen annak forgalomszerzo és megtartó tarifapolitikai lehetőségeit tudatosan állitotta a kormány gazdasági céljainak szolgálatába, . Baross nevével fonódnak össze az alábbi intézkedések: - a Vasúti szakmai képzés megindítása (Vasúti Tisztképző Intézet megalapítása); - a vasút személy- és árudijszabás reformja (zóna-tarifa); - a Postatakarékpénztári intézmény életre hivása; - a budapesti körvasút épitése; - a Vaskapu munkálatainak befejezése; 372