Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Borsa Iván: A levéltári-irattári mikrofilmezés szervezési kérdései / 179–196. o.

kai kisebb terület, mint a 24x36 mm kétszerese, egy ilyen felvételre - alig nagyobb fokú kicsinyítéssel - két oldalt lehet felvenni. Tehát a perforált filmre felvett 750 oldallal szemben - közel azonos kicsinyítéssel - a perforálatlan filmre 1200 oldal reprodukálható. (A kicsinyítés mértékének növelésével az egj tekercsre készíthető felvételek száma természetesen fokozható.) A 16 mm-es film általában perforálatlan. A fejlődés kezdeti szakaszában ugyan egyik oldalán perforált volt, de akkoriban Magyarországon még ilyen szélességű filmet nem használtak, így csak a perforálatlan film lehet érdekes. Ezt a filmet szintén 100 láb hosszú tekercsekben gyártják, bár eltérő filmhossz (pl. 50 m) is előfordul. A 100 láb hosszú 16 mm-es nyers filmtekercs ára a 35 mm-es tekercsének csak mintegy 55-60 százaléka. - E filmtípusra vagy kisebb méretű iratokat vesznek fel vagy erősebb kicsinyítést alkalmaznak. Jó feloldóképességű filmek esetében 30, 48 vagy akár 64-szeres kicsinyítésről is jó minőségű nagyított képet lehet kapni megfelelő felvevő és nagyító készülék- segítségével. A levéltári gyakorlat nemzetközileg idegenkedik az ilyen nagy arányú kikicsinyítéstől, mert egy használat közben keletkezett kisebb karcolás is könnyen megsemmisíthet egy-két sort. A levéltári gyakorlatban általánosan alkalmazott 10-15-szörös kicsinyítés mellett viszont egy ilyen karcolás általában még nem okoz áthidalhatatlan problémát. A 70 és 105 mm-es filmet kizárólag nagy (DIN A/l és ennél nagyobb) méretű eredetiek mikrofilmezésénél alkalmazzák. A 16 és a 35 mm-es filmre a szakaszos felvevőgépek egy sorban készítik a filmszalagon a felvételeket, a folyamatos felvevők (Durchlaufkamera, rotary camera) viszont két sorban is készítenek felvételt. Ez történhetik úgy, hogy a két oldalon beírt lap két oldalát veszik fel egymás mellé (duplex felvétel) vagy előbb a film egyik felére készítenek felvételt, majd a másikra (duo felvétel). A mikrofilmlap (microfiche) különböző méretű lehet. A leggyakoribb méretek 75 x 125 mm (3x5 inch) 90 x 120 mm (3 1/2 x 4 3/4 inch) 105 x 148 mm (4x6 inch). A filmlapon több sorban a lap hosszabb oldalával párhuzamosan helyezkednek el a felvételek. A felvételek és a sorok száma a filmlap méretétől és a felvételezés módjától függ. A felvételezés történhetik erre célra készült szakaszos ismétlő felvevőgéppel vagy filmtekercsek felvágásával készült filmcsíkoknak acetát burkolatban (jacket) való összeillesztésével. - A mikrofilmlapnál alkalmazott kicsinyítési arány általában a 18:1 és a 30:1 között mozog, de ennél nagyobb is lehet. (Speciális fotokromatikus eljárással készítenek 90:1, sőt 220:1 méretű kicsinyítéssel is lapokat. Ezek neve: ultrafiche.) Mikrofilmlapot készítő felvevőgép alkalmazásánál megvan annak a lehetősége is, hogy a felvételezendő irat méretének változásai esetén változtassák az igénybe vett filmmező 186