Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Borsa Iván: A levéltári-irattári mikrofilmezés szervezési kérdései / 179–196. o.

A fentiekben már volt szó arról, hogy ez a hét, a levéltári mikrofilmezés tapasztalatai alapján megfogalmazott mikrofilmező si célkitűzés sokszor csak elméletileg különíthető el egymástól. "Egy-egy mikrofilmezési eljárás és az ennek ered menyeképpen létrejött mikrofilm nemcsak egy, hanem két vagy több célkitűzés igényeinek is megfelel. Felmerülhet a kérdés, hogy ilyen esetben milyen mikrofilmezésről beszéljünk. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy ha az adott mikrofilmezés megszervezésénél több célkitűzés is szerepet kap, ezek mégsem azonos súllyal esnek a latba, az egyik közülük kiemelkedik, amelyiket a szervező a legfontosabbnak tart. Ez lesz az, amelyik meghatározza az adott mikrofilmezés jellegét. Egy mikrofilmezési rendszer megszervezésekor világosan kell látnia a szervezőnek, hogy az elkészítendő mikrofilmek az intézmény funkciói között milyen feladatokat kell elsődlegesen vagy másodlagosan betöltenie, milyen igényeket kell kielégítenie. Ennek világos ismerete fogja hozzásegíteni az adott körülmények között legalkalmasabb mikroforma kiválasztásában. A MIKROFORMA MEGVÁLASZTÁSA A nemzetközi gyakorlatban mikroforma alatt a mikroképek összességét értik, vagyis az átlátszókat és az át nem látszókat, mindenféle szélességű filmtekercset bármilyen hoszszal vagy csíkokra avagy egyes felvételekre felvágva, a különböző méretű mikrofilmlapot (mikrofiche), a mikrokártyát ás a mikronyomatokat, vagyis mindazt a reprodukciót, amely csak nagyítás útján olvasható. A legelterjedtebb mikroforma a 35 mm széles mikrofilmtekercs . Kezdetben a két szélén perforált volt. A 35 mm-es perforált film hasznosan igénybe vehető filmszélessége csak 24 mm. A perforálatlan film esetében ez a szélesség 32 mm, tehát a film nyersanyaga sokkal gazdaságosabban használható ki. (A perforált és perforálatlan film ára azonos.) A perforálatlan filmek aránya egyre terjed. Tulajdonképpen csak egyes fogaskerekes filmtovábbítással működő, régebbi géptípusok követelik meg használatát. Uj szervezés esetében már csak perforálatlan film alkalmazásáról lehet szó. 35 mm-es perforált film esetében a szakaszos felvevőgépek általában 24x36 mm-es képeket készítenek vagy fele-méretének számító 24x17 mm-eset. Ez azt jelenti, hogy az előbbi képméret esetében egy 24x36 cm lap felvételezése a filmen 10:1-hez kicsinyítéssel történik. A felvételek között 2-4 mm távközt számítva egy felvétel kb. 40 mm-t vesz igénybe. A nemzetközileg kialakult 100 láb (30,48 m) hosszú filmtekercsen kb. 750 felvétel helyezhető el. (A 24x17 cm-es képméretről természetesen ennek kétszerese.) 35 mm-es perforálatlan film esetében a hasznos filmszélesseg 32 mm, s a szakaszos felvevőgépek által készített legnagyobb kép mérete 32x45 mm. Ez azt jelenti, hogy egy tekercsre kb . 600 felvétel fér rá. Minthogy a 32x45 mm nem sok185