Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Borsa Iván: A levéltári-irattári mikrofilmezés szervezési kérdései / 179–196. o.

mányos olvasási mód megváltozása, de az előítéletek leküzdése és az újjal való megbarátkozás odavezetett, hogy egyre több azoknak a száma, akik már nem csinálnak problémát abból, hogy eredetben vagy mikrofilmen olvasnak, sőt egyre többen ismerik fel, hogy bizonyos esetekben mikrofilmen eredményesebben lehet iratanyagot áttekinteni, mint eredetiben. Irattári vonatkozásban az állagmegóvó mikrofilmezés elsődlegesen a tervrajzok (pauszok) mikrofilmezésénél játszhatna szerepet, ha már ennek minden feltétele - amik meghaladják a jelen cikk kereteit - megoldott volna. Könnyen el lehet képzelni, hogy mennyivel egyszerűbb végignézni 100 darab gyűrődésnek- szakadásnak kitett, pauszpapírra rajzolt terv mikrofilmjét, mint megküzdeni az eredetiekkel, átnézésükkel tovább rongálva az egyébként is sérülékeny tervrajzokat. A biztonsági és az állagmegóvó mikrofilmezést ma már tulajdonkeppen szintézisben lehet es kell szemlélni. Ma ugyanis nagyobb (több tízezer felvételből álló) iratsorozat filmezése esetén indokolt az elkészült negatívról közvetlenül elkészülte után pozitív másolatot készíteni. Ily módon egyetlen felvételezési eljárással és az azt követő egyszerű filmmásolás révén két azonos tartalmú film áll rendelkezésre. Az egyik a fordított tónusú (fekete alapon fehér írás) kamera-negatív, a másik az eredetivel azonos tónusú pozitív másolat. Ez esetben a negatív szolgálhatja a biztonsági célt, a pozitív pedig az állagmegóvás rendelkezésére állhat. A negatívot az eredetitől távol lehet és kell biztonságba helyezni, s a pozitív olvasási célokat szolgálhat. - Ez a megoldás azonban tökéletesnek nem mondható. Ha ugyanis csak a pozitív másolat áll rendelkezésre, akkor problémát okoz a negatív hiánya, pontosabban távolléte, ha a filmről nagyítást vagy újabb pozitív másolatot kell készíteni. Ezt a legegyszerűbben - természetesen többletköltség árán - úgy lehet kiküszöbölni, hogy a kameranegatív elkészülte után két filmmásolat készül. Ez esetben a három azonos tartalmú film a következő három rendeltetésnek tud eleget tenni: a) biztonsági b) állagmegóvó (használati, olvasási) c) laboratóriumi. A gyakorlat két megoldást alakított ki. Az egyik a kameranegatívot használja biztonságinak és a második generációs használati pozitívról pedig harmadik generációs negatívot készít laboratóriumi célokra. - A másik a kameranegatívról két második generációs pozitív másolatot készít, amelyek közül az egyiket biztonsági célokra kivonja a forgalomból, a másikat használatba adja, s a kamera-negatív laboratóriumi célokat szolgál. Allománykiegészítés A könyvtár vagy levéltár abból a célból készíti nem a saját állományába tartozó anyagról mikrofilmeket, hogy a filmmel állományát kiegészítse. Ez a mikrofilmezési célkitűzés ma már egyre szűkebb területre szorul vissza, mert egyre több intézmény rendelkezik fotóműhellyel és nem bocsátja anyagát más rendelkezésére, hanem maga készít szolgáltatás jelleggel 182