Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Borsa Iván: A levéltári-irattári mikrofilmezés szervezési kérdései / 179–196. o.

mányos olvasási mód megváltozása, de az előítéletek leküzdé­se és az újjal való megbarátkozás odavezetett, hogy egyre több azoknak a száma, akik már nem csinálnak problémát abból, hogy eredetben vagy mikrofilmen olvasnak, sőt egyre többen ismerik fel, hogy bizonyos esetekben mikrofilmen eredménye­sebben lehet iratanyagot áttekinteni, mint eredetiben. ­Irattári vonatkozásban az állagmegóvó mikrofilmezés elsődle­gesen a tervrajzok (pauszok) mikrofilmezésénél játszhatna szerepet, ha már ennek minden feltétele - amik meghaladják a jelen cikk kereteit - megoldott volna. Könnyen el lehet kép­zelni, hogy mennyivel egyszerűbb végignézni 100 darab gyűrő­désnek- szakadásnak kitett, pauszpapírra rajzolt terv mikro­filmjét, mint megküzdeni az eredetiekkel, átnézésükkel tovább rongálva az egyébként is sérülékeny tervrajzokat. A biztonsági és az állagmegóvó mikrofilmezést ma már tu­lajdonkeppen szintézisben lehet es kell szemlélni. Ma ugyanis nagyobb (több tízezer felvételből álló) iratsorozat filmezé­se esetén indokolt az elkészült negatívról közvetlenül elké­szülte után pozitív másolatot készíteni. Ily módon egyetlen felvételezési eljárással és az azt követő egyszerű filmmáso­lás révén két azonos tartalmú film áll rendelkezésre. Az egyik a fordított tónusú (fekete alapon fehér írás) kamera-negatív, a másik az eredetivel azonos tónusú pozitív másolat. Ez eset­ben a negatív szolgálhatja a biztonsági célt, a pozitív pedig az állagmegóvás rendelkezésére állhat. A negatívot az erede­titől távol lehet és kell biztonságba helyezni, s a pozitív olvasási célokat szolgálhat. - Ez a megoldás azonban tökéle­tesnek nem mondható. Ha ugyanis csak a pozitív másolat áll rendelkezésre, akkor problémát okoz a negatív hiánya, ponto­sabban távolléte, ha a filmről nagyítást vagy újabb pozitív másolatot kell készíteni. Ezt a legegyszerűbben - természete­sen többletköltség árán - úgy lehet kiküszöbölni, hogy a ka­meranegatív elkészülte után két filmmásolat készül. Ez eset­ben a három azonos tartalmú film a következő három rendelte­tésnek tud eleget tenni: a) biztonsági b) állagmegóvó (használati, olvasási) c) laboratóriumi. A gyakorlat két megoldást alakított ki. Az egyik a kamerane­gatívot használja biztonságinak és a második generációs hasz­nálati pozitívról pedig harmadik generációs negatívot készít laboratóriumi célokra. - A másik a kameranegatívról két má­sodik generációs pozitív másolatot készít, amelyek közül az egyiket biztonsági célokra kivonja a forgalomból, a másikat használatba adja, s a kamera-negatív laboratóriumi célokat szolgál. Allománykiegészítés A könyvtár vagy levéltár abból a célból készíti nem a sa­ját állományába tartozó anyagról mikrofilmeket, hogy a film­mel állományát kiegészítse. Ez a mikrofilmezési célkitűzés ma már egyre szűkebb területre szorul vissza, mert egyre több intézmény rendelkezik fotóműhellyel és nem bocsátja anyagát más rendelkezésére, hanem maga készít szolgáltatás jelleggel 182

Next

/
Oldalképek
Tartalom