Levéltári Szemle, 25. (1975)

Levéltári Szemle, 25. (1975) 1. szám - LEVÉLTÁRI TECHNIKA - Borsa Iván: A levéltári-irattári mikrofilmezés szervezési kérdései / 179–196. o.

arról reprodukciót. (Lásd alább.) - Az ilyen jellegű mikro­filmezés irattári vonatkozásban inkább csak elméleti kategó­riaként jöhet számításba. Állományterjesztés Iratanyag nagyobb mennyiségű reprodukciójának olcsó ter­jesztésére is igen alkalmas a mikrofilm. Amennyiben könyvek­ről, hírlapokról, iratokról több ezer vagy százezer, netán milliós nagyságrendben mikrofilmfelvétel áll rendelkezésre, úgy további másolatok készítésével lehet a legolcsóbb módon további másolatokat előállítani. A kimagasló forrásértékkel rendelkező és igen kis példányszámban fennmaradt hírlapok, továbbá az egyetlen példányban létrejött iratsorozatok széles körben való tanulmányozását tulajdonképpen a mikrofilm teszi lehetővé. Egyre több országban készülnek ezek az úgynevezett mikrofilmkiadványok, amelyekről olyan jellegű katalógusokat adnak ki és terjesztenek, mint a könyvterjesztők katalógusai. Ezek alapján ugyanúgy lehet rendeléseket feladni, mint köny­vekre a könyvesboltokban. - Az ilyen jellegű" mikrofilmezés az ügyvitelben is szerepet kaphat, ha arra van szükség, hogy nagyobb mennyiségű információt egy hálózat több tagja részé­re kell rendelkezésre bocsátani. Ha e cél érdekében a mikro­filmet kívánják igénybe venni, akkor a levéltári gyakorlatban kialakult állományterjesztő (információterjesztő) mikrofil­mezést alkalmazzák. Helymegtakarítás Az Országos Levéltár gyakorlatában eddig kevés szerepet játszott a helymegtakarítási célzattal végzett mikrofilmezés, vagyis amikor egyedül azért készül mikrofilm, hogy ennek bir­tokában az eredeti megsemmisíthető legyen, ami által raktári férőhely szabadul fel. - Irattári (tervtári) oldalról nézve a mikrofilmezést, igen gyakran éppen a nagy tömegű iratanyag­tól való szabadulás inspirálja. Az efajta mikrofilmezés na­gyobb arányú elterjedését még akadályozza az a körülmény, hogy az iratselejtezéssel foglalkozó jogszabályaink nem intézked­nek a mikrofilmezett iratanyag korábbi selejtezhetősége ügyé­ben. Ha ettől a kérdéstől el is tekintünk, egy másik, nem ép­pen lényegtelen kérdéssel is szembe kell nézni, éspedig a gazdaságossággal. Meghatározott mennyiségű iratanyag mikrofilmezésének ösz­szes költsége (mikrofilmes műhely beruházásának amortizáció­ja, előkészítési és kivitelezési költségek, az elkészült fil­mek tárolása, nagyító- és olvasóberendezések) általában maga­sabb, mint ugyanakkora iratanyag raktárépítési és -berendezé­si költsége. Ez a megállapítás részben külföldi szakirodalmi helyekre, részben levéltári kalkulációkra épül. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez csak általánosságban van így, s ez konkrét esetekben megváltozhatik . Ha ugyanis kifogástalanul rendezett és csak minimális előkészítési költséget igénylő, azonos jellegű és formátumú iratanyagnak 16 mm mikrofilmre folyamatos felvevőgéppel történő felvételezése lehetséges, úgy az arányokban változás következhetik be . De lényegesen 183

Next

/
Oldalképek
Tartalom