Levéltári Szemle, 24. (1974)
Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - IRODALOM - Farkas Gábor: Zalai tükör. 1974. I. k. Zalaegerszeg, 1974. / 493–495. o.
Zalai Tukor 1974. I.k. Zalaegerszeg, 1974.198.p. Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc 125. évfordulójára Zala megye Tanácsa szép kötetet jelentetett meg. Ez egyúttal egy történeti — helyismereti kiadványsorozat első' terméke. Nemzeti multunk e nagy sorsfordulójáról négy tanulmány emlékezik. Vajda László és Vajda Lászlóné; Zala megye az 1848-1949-es polgári forradalom és szabadságharc idején c. dolgozatukban elég bő levéltári forrásra támaszkodva tekintik át az eseményeket. Arra keresnek választ, milyen szerepe volt Zala megyének ebben az egész nemzetet érintő históriai feladat megoldásában? Rámutatnak, hogy a polgári átalakulásért küzdő erők 48 előtt jelentős számban vannak Zala megyében. Az eszmét megalapozó Spissich János, a jakobinus alispán, majd a liberális nemesség képviselői; mint például Deák Ferenc, Csány László, Tolnay Károly, Csuzy Pál, Csertdn Sándor). A márciusi forradalom Zala megyei hatása leginkább a 13 ezer lakosú Nagykanizsa mezővárosban jelentkezett, ahol a márciusi napokban népi megmozdulás zajlott le. A népképviseleti országgyűlési választások során a megyét 9 kerületre osztották. (A szentgrótiban választották meg Deák Ferencet képviselőnek.) Amikor az ellenforradalmi erők a horvát nacionalisták bujtogatásárq magyarellenes kampányba kezdtek, megnövekedett Zala vidék jelentősége. A Muraközben is erősödött a horvát szeparatista mozgalom, melyet a Dráván túli falvakból, főleg Varasdból szítottak. A hazafiak a nemzetőrséget a magyar függetlenség védelmezésére sorakoztatták fel. A Dráva-i védelem szervezésében, majd a horvátok előrenyomulása során a honvédsereg ellátásában kiemelkedő szerep jutott Csány Lászlónak. A tanulmány megállapítja, hogy a muraközi nép körében Jellasich nem tett szert népszerűségre. Ennek okát a horvát sereg magatartásában látta; a katonák nem tettek különbséget a magyar és hovát lakosok között: egyaránt kirabolták őket. A népfelkelés Zalában cim alatt a pákozdi győzelem utáni sikereket ismertetik a szerzők, melynek eredményeként felszabadították Kanizsát, sőt a Muraközt is. Megemlítem, hogy a zalai nemzetőröknek kiemelkedő szerepük volt a Pákozd- Pátka közötti csatában. Kisfaludy Móric alezredes, sümegi lakos vezetésével felvonult zalaiak oldalba kapták a menekülő ellenséget, akik között nagy pusztítást végeztek. Novemberben ismét a Dráva, majd a Mura folyó két oldalán néznek farkasszemet Jellasich és Perczel csapatai. November 1-én Várasd városából hallatszó harangzugás az ellenforradalom erőrekapását jelentette. Az év végén, 1849 elején ismét elesett Zala megye. A tavaszi és nyári hónapokban a szerencse is inkább a horvát-osztrák csapatoknak kedvezett. A kiadvány második tanulmányát Degré Alajos irta, Zala megye központi közigazgatása 1848-ban címmel. Ez a tanulmány kitűnő betekintést enged a megye politikai viszonyaiba, rátapint azokra a legérzékenyebb pontokra, amelyek a forradalmi átalakulást gátolták. Mondanivalóját a megye legfelsőbb vezetőtestületének tevékenységéből bontja ki. Megállapítja, hogy ez a megreformált közigazgatás lényegében feudális szokásokkal dolgozott, amelyből rövid működése alatt nem is tudott kikeveredni. A feudális jelleget erősítette a bocskoros nemesség nagy száma, akiknek retrográd befolyásától nehezen lehetett megóvni a vármegyét. A forradalmi 493
