Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - Máthé Gábor: A sajtóesküdtszéki eljárás szabályozása a kiegyezést követően Magyarországon / 50–60. o.

benyújtják. - Fellebbezési biróság a pesti ítélőtábla, - ennek ítélete ellen további fellebbezésre csak akkor van mód, ha a két alsóbiróság ítéletei egymástól eltérőek, ez esetben a hétszemélyes tábla itél, végül - a semmiségi panaszokat a hétszemélyes tábla intézi. Az átmeneti intézkedéseket magábanfoglaló rendelet közzétételének napjától, március 20-tól számított 30 napon belül, jelentéstétel? kötelezettségre hivta fel a hatóságokat a területükön megjelenő', részben vagy egészben politikai tartalmú időszaki lapokról. Kötelezte továbbá az alispánokat, a főkapitányokat, illetve a polgármestereket, hogy a belügyminiszterhez küldött jelentésben a kaució letételéről, továbbá a nyomdák - kőnyomdák számáról és törvényben rögzített állapotáról is kötelesek tájékoztatást adni. ad c/Az 1867. évi május 4-én kelt 174./IME.sz. rendelettel az igazságügyi kormányzat Pest, Buda, Kőszeg, Nagyszombat, Debrecen, Eperjes szabad kir. városok törvényhatóságához intézett felhívást az esküdtszéki tagságra képes személyek mielőbbi összeírására, a szolgálati lajstrom elkészítésére. E rendelet mind jogforrási, mind politikai szempontból különös figyelemre tarthat számot. Ugyanis a már elkészített, de még közzé nem tett 1867. évi sajtóesküdtszéki rendeletből az esküdtszéki tagok összeírására, a szolgálati lajstrom összeállítására vonatkozó szakaszokat (6-12.§) kiemelve, mellékletként megküldték az illető szabad kir. városok törvényhatóságához azzal a felszólítással, hogy az összeirásról még a királyi bíróság elnökének történő átadás előtt az igazságügyminiszterhez jelentést tegyenek. A fentiekben részletesen elemzett, három lépcsős tendenciózus előkészítése az 1867. évi sajtóesküdtszéki rendeletnek önmagáért beszél. 3. A június 16-án hatályba lépett sajtóesküdtszéki rendelet részletes, 105 §-ból álló jogszabály. A sajtóvétségek megítélésre Pesten, mint a királyi Ítélőtábla, illetve Debrecenben, Eperjesen, Kőszegen és Nagyszombatban a királyi kerületi táblák székhelyein alakultak esküdtszékek. Az említett bíróságok tagjaiból kinevezett táblai küldöttség négy tagból állott (elnök, két ülnök és jegyző.) A vétkesség kérdésében ítélő' esküdtek az illető szabad királyi városok polgárai közül kerültek összeírásra. Az esküdtképesség feltételéül a 24. év betöltésén tul, a vagyoni cenzus, évenként 200 forint jövdelem volt a meghatározó. Jellemző módon nem rendelkeztek esküdtképességgel a szolgák és napszámosok, továbbá az irni-olvasni nem tudók. Ugyanígy az egyházi személyek, a birák és a közvádlók. Az esküdtek összeállítását, az esküdt lajstrom elkészitését a rendelet a szabad kir. város törvényhatósága által kinevezett 3 tagú bizottmányra bízta. Az összeírásokat nyilvánosságra kellett hozni, a panasz esetén e bizottság a hibákat kiigazítva állította össze az u.n. szolgálati lajstromot. Az esküdtszéki képességgel biró polgárok ossz-lajstromából minimum 72, maximum 144 tagot kellett jelölni. Nyilvános ülésen, sorsolással kerültek 4 osztályba az esküdtek ugy, hogy valamennyi évnegyedre osztályonként 36-36 fő jutott. A törvényhatóság elnöke pedig az esküdtszéki eljárást vezető bíróság elnökének fel54