Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - IRODALOM - Érszegi Géza: Vésztő története. Szerk.: Szabó Ferenc. Vésztő, 1973. / 489–492. o.

milyen mértékben csökkent az egykori úrbéri telki állomány, az úrbéreseket milyen mennyiségi és minőségi veszteségek érték. A tanulmánynak feltétlenül nagy értéke, hogy végig kisér? a birtokrendezési per lefolyását és az ennek során keletkezett vagy bemutatott iratok forrásértékére a figyelmet felhívja. Nagy anyagismerete alapján ugyanakkor útmutatást ad a forrás megismeréséhez, melynek megvizsgálásától és feldolgozásától a levéltárosok s történészek hosszú ideig idegenkedtek. A szerzőelsőnek mutatta ki,hogy a volt földesúr és úrbéres érdekellentétei hogy tükrözőéinek a birtokrendezés? iratokban és a per folyamán milyen károsodás érte a volt jobbágyokat és zselléreket. De felhívta a figyelmet arra is, hogy a birtokrendezési iratok történetstatisztikai, agrár és helytörténet? kutatások szempontjából milyen nagy fontossággal bírnak. A rendkívül alapos és értékes tanulmánnyal kapcsolatban mindössze egy észrevétel tehető: a perek folyamán keletkezett legjellegzetesebb iratfajtákat mind kívánatos lett volna fotókópiákban közölni. Jenéi Károly Vésztő története Szerk.: Szabó Ferenc Nagyközségi Tanács, Vésztő', 1973. Ha sohasem járt a könyv olvasója Vésztőn/ akkor is ugy teszi le a könyvet a kezéből, mintha nagyon régtói ismerné a községet, mintha gyakran megfordult volna ott. Mindezt a kötet nemcsak a színvonalasan megírt fejezeteivel, sőt elsősorban nem azzal, hanem a kötet sokrétűségével éri el. Ettól lesz a kötet olyan sokszintű, érdekes, megközelítően hü tükre a vésztől valóságnak. Ha nem hagyja magát becsapni az olvasó a könyvnek egyébként rövid, de bőbeszédűségével mégis félrevezető* címétől, hamarosan rájöhet olvasása közben, hogy nem Vésztő'történetéről, hanem magáról Vésztóról van itt szó, vagyis többet nyújt a kötet, mint amennyit a címe elárul. De a mai Vésztő'mozaikja történeti sorrendben rakódik ki az olvasó elé. Az első fejezetet Andó Mihály Vésztő' és környékének természeti földrajzának szenteli. Azonkívül, hogy elhelyezi környezetében a falut (igaz a látni kívánó olvasó étvágyát nem elégiti ki az ide feltétlenül kivánkozó részletes térkép), történeti korok szerint földtani viszonyairól is beszámol. Táblázatok és térképek sietnek segítségünkre, hogy a számtengerben ellankadó figyelem újult erővel fogjon a meteorológiai és vízrajzi viszonyok jól ábrázolt tablójához. Végül a talajminőség részletes területenkénti elemzése zárja az ismertetés sorát. Hogy milyen talajon, mi terem meg, azt Bodrogközy György mondja el a Kis-Sárrét növénytakaróját elemezve. A múlt lápvilágát, az azon termo'megannyi növények fajtagazdagságát ugy tudja bemutatni a szerző, hogy sajnálni is tudja az olvasó, hogy már mindez a múlté, de örülni is tud neki.