Levéltári Szemle, 24. (1974)
Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - IRODALOM - Schneider Miklós: Borsodi történeti évkönyv IV. Miskolc, 1973. / 483–485. o.
Nagy Géza: Az 1898-as karcsai földosztó mozgalom története bemutatásával elsősorban azokra a körülményekre világit jól rá, amelyek a földhiányból, a község lakosságában a majorsági cselédek magas számarányából erednek, s amelyek végül is oda vezettek, hogy Karcsán is megalakult a földosztást célul kitüző Független Szocialista Párt. A vezetők letartóztatása, majd az ő kiszabadításukért megindult mozgolódás, mely végülis katonai erő bevetését hozta magával, figyelmeztető' jel volt, mely a megye vezetőit is elgondolkodásra késztette. Az égető problémák megoldása azonban csak jóval később jutott közelebb a megoldáshoz. Erre utal Iványi Anna: A földosztás hatása Borsod megye földbirtokviszonyaira c. írása, mely elég vázlatosan ugyan, de a leglényegesebb adatokra kitérve mutatja be a birtokkategóriák változásait. S hogy valóban mennyire nem oldotta meg még ez a földosztás sem az évszázados kérdést, azt legjobban mutatja két adat: egyrészt az, hogy a földosztás a megye népességének mindössze 7%-át érintette és a juttatott föld átlagnagysága 3,6 kh volt (szemben az országos 5,9 kh-dal), másrészt pedig az, hogy a földosztás után a gazdaságok 57,4 %-a 5 holdon aluli maradt, vagyis a szegény parasztság nem tűnt el. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a feszültségeknek a feloldása egészen más utón, a mezőgazdaság szocialista átszervezése utján képzelhető' el. A kötet négy további tanulmánya éppen ennek az útnak eddig megtett szakaszait világítja meg. Újlaki Péter: A termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozása és fejlődésének fő kérdései Borsod megyében 1948-1956 között címmel a mozgalom első nagy időszakának főbb kérdéseit, a termelőszövetkezetek szervezésének szükségességét, az elsőszervezési problémákat, a szövetkezetek számának és föld területének alakulását, a tagság összetételének változásait, termelési eredményeiket és jövedelmezőségüknek fejlődését vizsgálja. Kun László: A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejező'szakasza Borsod-Abaúj-Zemplén megyében c. tanulmánya pedig alapos elemzést ad egyrészt az ellenforradalom után kialakult helyzetről, amelyben végleg bebizonyosodott, hogy a kisgazdaságok képtelenek a bővített újratermelésre és csak egy ut marad a számukra — de az ország számára is — a szocialista átszervezés. A tanulmány ezután a párt KB 1958. áprilisi határozatától kezdődően végigköveti azt az utat, melynek megtétele a mezőgazdaság szocialista szektorának mennyiségi fejlesztésével megteremtette az alapot a szocialista nagyüzemi gazdálkodás kialakításának még napjainkban is élő folyamatához. Szabó Lajos: A termelőszövetkezeti mozgalom története Taktaszadán 1961-1971 cimü krónikás feljegyzése nagyon jól érzékelteti, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének számszerű eredményei még valóban mennyire nem jelentenek végleges állapotot, s hogy mennyi erőfeszítésre, tudatformálásra van szükség ahhoz, hogy a borsodi falu — az ország más vidékeivel együtt — a szó teljes értelmében vett, a parasztság egységes politikai arculatát is magában foglaló, szilárd nagyüzemi gazdálkodási rendre épülő kollektív mezőgazdaság szintere legyen. Lengyel Béla: A termelőszövetkezeti parasztság jövedelemviszonyainak fejlődése a mezőgazdaság szocialista átszervezését követő években cimü monografikus 484
