Levéltári Szemle, 24. (1974)
Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - IRODALOM - Vass Előd: Hajdú-Bihar megyei történeti olvasókönyv. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. Szerk. Komoróczy György. Debrecen, 1973. / 485–487. o.
igényű irása egy nem kis fontossággal bíró kérdés elemzésével segit hozzá a folyamatok, elsősorban a mezőgazdasági népesség személyi jövedelmében kialakult nagyfokú differenciálódás megértéséhez és egyben annak a szükségességnek a felismeréséhez, hogy a parasztság életszínvonalának kiegyenlítődése érdekében még komoly erőfeszítéseket kell tenni, amely munkából — az állami segítségnyújtás mellett — egyetlenegy termelőszövetkezet saját erőfeszítése sem hiányozhat. A kötet kortörténeti jellegű tanulmányai jóval rávilágítanak arra a körül menyre is, hogy a hasonló feldolgozások szerzői milyen uj forráslehetőségek kiaknázásával fokozhatják munkájuk eredményességét, (gondoljunk itt a párthatározatokra, a pártarchivumokban őrzött jegyzőkönyvekre, jelentésekre és nem utolsó sorban a tanácsok és végrehajtóbízottságaík — részben már levéltárakban Őrzött — jegyzőkönyveire), másrészt izelitőt adnak abból a műfaji és feldolgozás-módszerbeli változatosságról, melyeket a kortörténeti feldolgozások során alkalmazni lehet és természetesen helyenként figyelmeztetnek a kortörténeti feldolgozások problémáira, a történeti munkáktól eltérő uj nehézségekre is. Az évkönyv hely-, név- és tárgymutatója a kötetben való jó eligazodást szolgálja, a Hubay László-Kluger Lászlóné: Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyismereti bibliográfiája 1965-1970. c. összeállítása, amely 1199 tételt tartalmaz, a megye gazdag helyismereti irodalmáról ad kitűnő összefoglalást. Schneider Miklós Hajdú-Bihar megyei történeti olvasókönyv Hajdú- Bihar megyei Levéltár Közleményei 5. Szerk. Komoróczy György Debrecen 1973. 411. I. + 6.t. Az olvasókönyv előszava leszögezi előre, hogy Hajdú-Biharban a XVI. század óta, több országos jelentőségű történelmi mozgalom erői törtek felszinre, azért az olvasókönyv adatai helyenként kiemelkednek a helyi vonatkozások kereteiből és országos igényt kivannak kielégíteni, továbbá maga az olvasókönyv a honvédelmi és a hazaifas nevelés, valamint a társadalmi és ideológiai harc és a gazdasági fejlődés szempontjából válogatott dokumentumanyagból került összeállításra. Minden tájnak, nagyobb táji közösségnek, mint amilyen Hajdú-Bihar megye is, bizonyos értelemben vett leszűkíthető önálló élete volt, saját életét egyéni eszközeivel igyekezett megvalósítani. Az ebből adódó sajátosságok feltárása is az olvasókönyvre váró feldat lenne. De sem a fent jelzett, sem a saját táji közösség életének feltárása során elvárt igénynek a közölt dokumentumok nem eléggé tesznek eleget. 485