Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - IRODALOM - Schneider Miklós: Borsodi történeti évkönyv IV. Miskolc, 1973. / 483–485. o.

IRODALOM Borsodi történeti évkönyv IV. Miskolc, 1973 Korunk nagy társadalmi-politikai változásai egyre inkább felvetik a kortörténet müvelésének szükségességét. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy a történések, események, változások regisztrálását az azokat átélő kortárs szemtanú kontrollja alatt fokozottabb precizitással lehessen elvégezni és ezzel korunk problémáinak átfogó értékelését a későbbi korok kutatói számára megkönnyíteni. Kétségtelen, hogy hazánk történetének elmúlt három évtizedéből az egyik legszámottevőbb változás a földbirtokviszonyok átalakulása, a mezőgazdasági termelés korszerűsödése, nagyüzemi útra terelése, vagyis az, amit röviden a mezőgazdaság szocialista átalakulásának nevezünk. A kérdés kortörténeti feldolgozása — fontosságának megfelelően — egyre inkább tért hódit, aminek szép példája a Borsodi Történelmi Évkönyv IV. kötete is. (Szerk.: Deák Gábor-Román János, Miskolc, 1973., 331 .old.) Első pillanatra meglepheti ugyan az olvasót, hogy éppen az ország legnagyobb ipari megyéje ad ki mezőgazdasági tematikájú tanulmánykötetet, de az egyes tanulmányok elolvasása után világossá válik, hogy a kérdés sokoldalú feldolgozásához nagyban hozzásegít néhány olyan körülmény figyelemmel kisérése is, amely elsősorban ipari területek sajátossága (ilyen pl. a kétlakiak problémája a tsz-szervezés időszakában), s éppen ezért is szerencsés megoldásnak mondható a borsodi kezdeményezés. Ugyancsak előnyére válik a tanulmánykötetnek, hogy a kortörténeti problémát nem az előzményektől elszakitva vizsgálja, hanem tanulmányaiban visszanyúlik a földtulajdon, földhasználat kérdéseinek elemzésére egészen a XVIII. századig, rámutatva ezzel a napjaink változásait objektíve szükségessé tevő, indokoló mozzanatokra . Igy Galuska Imre: Határhasználat Kesznyétenben a parasztbirtok kialakulásától az 1945-ös földosztásig cimü tanulmányában a községi jegyzőkönyv és más, főként egyházi levéltári források gazdag felhasználásával kiséri végig a jobbágytelek sorsának alakulását. Sárközi Zoltán: A földközösség felbomlása Mezőkövesden cimmel a község történetének megirása során szerzett gazdag anyagából a paraszti földmagántulajdon kialakulására vonatkozó adalékokat ismerteti, kiemelve, hogy a földközösségnek a parasztság differenciálódására fékezően ható szerepe a 19. század első felében kezdett megszűnni, s ez akkor progresszív jelenség volt, hiszen a termelés bővülését, vagyis a társadalom haladását hozta magával. 483