Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - FIGYELŐ - Kállay István: A müncheni XII. Nemzetközi Genealógiai és Heraldikai Kongresszus / 461–463. o.

A szekcióüléseket — ahogy ez a kongresszusokon általában szokásos — együttes ülés elézte meg. Ezen két előadás hangzott el. Dr. Wolfgang Zorn müncheni professzor XX. századi családtörténeti kutatásairól beszélt. Hat család — köztük bajor királyi, főnemesi, polgári (Thomas Mann) — példáján mutatta be a modern családtörténetet. Dr. Michael Schattenhofer a müncheni városi levéltár igazgatója a város történetéről tartott vetített képekkel kisért előadást. A genealógiai szekciók ülései azt mutatták, hogy a tudományág egyre inkább igyekszik megtalálni helyét a modern tudományok rendszerében. Az előadók hangoztatták, hogy lejárt az az idő

y amikor a genealógiát a leszármazási táblázatok összeállítása, a családtörténet részletkérdéseinek kutatása jellemezte. Az előadások tematikája is egyre inkább genetikai és szociológiai kérdésekre utalt. Az általános genealógiai szekcióban Dr. Heinz F. Friederichs, a frankfurti családkutató központ igazgatója előadásának már cime, "Genealógia-GenetikaTársadalom", is ezt a törekvést tükrözte. Teljesen ujszerű kérdésekről, igy pl. a mesterséges megtermékenyítés genetikai problémáiról szóló referátuma a hallgatóság körében élénk, talán a kongresszuson a legnagyobb vitát váltotta ki. Igen érdekes az a megállapítás, hogy az életkor meghosszabbodása folytán ma már nem két, hanem három — a 20, 40 és 60 évesek — generációról beszélhetünk. Ugyancsak az általános szekcióban hangzott el Thomas v. Fritsch (Gothai Alamanch) igen nagy érdeklődéssel kisért előadása a nemesi jog genealógiai kapcsolatairól. A módszertani kérdések közül megemlíteném Raymond Weight (Salt Lake City) a középkori városi lakosok személyének azonosításáról, Gerhardus L. Meesters (Utrecht) a genealógiai kutatások értékeléséről szóló előadását. Ugyane szakcióban hallhattunk e kérdések bibliográfiai vonatkozásairól. Külön szekció foglalkozott a genealógiai, köztük a skóciai, olaszországi, dán, holland forrásokkal. Kiemelném Hans-Georg Bleibaum (Leck) a délnyugat-afrikai hererok családtörténetéről szóló előadását. A "genealógiai segédeszközök" szekcióban a vár- és helynevek valamint emlékművek feliratainak jelentőségéről hallhattunk. Dr. Remy J. Leenaerts (Brüsszel) egy nemzetközi genealógiai bibliográfia megteremtésének szükségességét hangoztatta. A legsokrétübb előadások a "történeti genealógia" szekcióban hangzottak el. Többek között Dr. Dan Berindei (Bukarest) az 1848. évi havasalföldi forradalom vezetőinek genealógiájáról, Dr. Jarl Gálién (Helsinki) a korai német-finn genealógiai kapcsolatokról, Didrik Heyerdahl/Oslo/egy 400 évvel ezelőtti norvég katonacsaládról (Reye), Elisabeth Kom (Münster) Johann Conrad Schlaun westfáliai barokk építőmester származásáról, Dr. Augustin Maissen (USA) a XVIII. századi svájci és német családnevek amerikanizálásáról, Narciso Binayán (Buenos Aires) az inka dinasztiákról, Joseph H. Cash (USA) az észak-amerikai indián családnevekről, Ferdinánd Bartsch (Bukarest) Simion Movila moldvai fejedelem leszármazóiról beszélt. A szekciók közül — mint azt már fentebb is emiitettem — a szociológiai állott előtérben. Előadást hallhattunk a comói tó környéki családok társadalmi helyzetéről, a frankfurti Alten-Limpurg patricius család szerkezetéről, a balti lovagrend XVII-XVIII. századi demográfiai viszonyairól, az újkori ipari vállalkozó családok eredetéről, a dél-német birodalmi városok társadalmi szerkezetéről, a családi egye462