Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - FIGYELŐ - Ny. Straub Éva: A gépi adatfeldolgozás előkészítése az NDK irattáraiban / 463–467. o.

sületekról, alapítványokról, ülésekről. A problémakör jelentőségét mutatja, hogy a Kongresszus 48 genealógiai előadásából 12 ebben a szekcióban hangzott el. A heraldikai szekciók (általános, heraldika-történet, állami és közösségi elmerek, címerjog és -művészet, pecséttan, jelvény- és rendjeltan, zászlótan referátumai ugyancsak megérdemelték a megnyilvánult érdeklődést. Ilyenek voltak a korai dán koronákról, a heraldikai szinszabályozásról, a középkori költészet címer ábrázolásáról, a konstanzi zsinat krónikájában szereplő'olasz tisztségviselők címereiről, a X-XI. századi bizánci heraldikáról, Luzern város címerének eredetéről, Rodézia cimertanáról, a heraldika és építészet kapcsolatáról, a mai finn cimermüvészetről és a német birodalmi lovagrend jelvényeiről szólók. Kiemelném ezek közUl Dr. Hanns Jöger-Sunstenau professzor (Bécs) előadását a középkori bécsi polgár családok címereiről, Kari Schwarzenberg herceg előadását a Habsburg-ház címerének 1400-1918 közti változásairól, valamint Vajay Szabolcsét a magyar Szent Korona keletkezéséről. A magyarországi résztvevők mindhárman előadással szerepeltek. Tompos Ernő (Sopron) egy, a sárvári múzeumban őrzött festmény alapján az 1494. antwerpeni lovagi tornáról, Bertényi Iván (Budapest) a XIII-XIV. századi országbírói pecséthasználatról, e sorok írója a családülésről beszélt. Igen örvendetes, hogy létrejött a kapcsolat a szocialista országokból — Német Demokratikus Köztársaság, Román és Csehszlovák Szocialista Köztársaság — megjelent szakemberek között. A közös eszmecseréből azt a következtetést lehet leszűrni, hogy ezekben az országokban genealógiával és heraldikával intézményesen - akadémiai bizottság, intézetek szintjén - foglalkoznak. Elgondolkoztató, nem jött-e el az ideje annak, hogy — elsősorban a budapesti bölcsész kari Történeti Segédtudományi Tanszék és az Országos Levéltár közreműködésével és kezdeményezésére, melyek a fenti diszciplínákat rendeltetésszerűen müvelik, — létrejöjjön egy olyan bizottság, mely a ma még e területen meglehetősen szervezetlenül és nem mindig jó irányban folyó kutatásokat koordinálja, szakmai keretek közé szorítsa. Ez elősegitené azt is, hogy a magyar szakemberek nagyobb biztonsággal képviseljék hazánkat a nemzetközi kongresszusokon. NY. STRAUB ÉVA : A gépi adatfeldolgozás előkészítése az NDK irattáraiban A német levéltárügy egyik alapvető' jellemzője, hogy feladatait a távoli jövő várható igényei szerint alakítják ki, mind a rendezési és segédletkészítés! munkák megtervezésénél, mind a levél tárosképzés területén. (1) E távlati tervezés következménye, hogy rendezési és segédletkészitési rendszerüket revízió alá vették. Abból indultak ki, hogy a levéltári munkák zömét a jövőben a szocialista kori anyag őrzése és kutatásra való előkészítése fogja jelenteni. Megállapították, hogy az irat463