Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - ADATTÁR - Kálnoki Kis Tamás: Kelemen Lajos / 419–436. o.

kódosait, múló, üres csaholását az időtálló munka értékével állitotta szembe. Még súlyos anyagi gondjai sem tudták arra kényszeriteni, hogy változtasson személetén. S amikor Veress Endre ajánlatára a Gutenberg lexikon gazdái "valami kötelezvényt és rubrikákat"/58/küldenek neki, elszántan hárítja el magától Veress Endre utján az ajánlatott: "Én az Atya Ur Istennek se kötelezem le magam ... Postafordultás tudománnyal nem szolgálhatok, se centireszabott bölcsességgel ... Nem irok oda."/59/Veress Endrének és a cégnek köszönő levelet irt és a Veress Endréhez irott levélből tudjuk, hogy a Gutenberg-cégnek azt is megindokolta, miért nem neki való a "rosszul kezdődött"/60/vállalkozás. A rendelkezésre álló levelekből és az irodalomból egyelőre nem tisztázható, mi válthatta ki, alig négy hónap leforgása alatt, Kelemen Lajos rosszallását. De már csak azért is érdemesnek tartjuk e rejtvény fejtését, hogy esetleg ennek segítségével is közelíthessünk a névtelenül, vagy álnéven irott, még lappangó cikkekhez, írásokhoz. Nyomtatásban megjelent munkái alapján közismert Kelemen Lajos érdeklődési köre, mégis értékes számunkra ez utóbbi levél azért is, mert abban, a Gutenberg lexikon ajánlata kapcsán, megjelöli azokat a konkrét történeti és kulturhistoriaí szférákat, amelyek müveléséhez kedvet és erőt érzett. Közben élete ujabb próbatételéhez közeledett. 1925-ben irott leveléből van először tudomásunk arról, hogy leánya meghűlt: "Sógorom, sógornőm, hol leánykám lakik, betegen feküsznek s leánykám is meghűlt."/61/ Ez időben vakbélbántalmakkal betegeskedett és testi- lelki fáradtságáról panaszkodott. Cserbenhagyta alig lankadó munkabírása és erősen a régieket elsodró uj munkálatok hatása alatt állhatott, ha undorral nézett az Íróasztalán heverő levél és iromány szemétdombjára. /62/Veress Endre igazolta ebben Kelemen Lajost. "... sietek tegnapi leveledre felelni, bár abban semmi örömöm nem telt. Mindössze azt veszem ki belőle, hogy izgatott, fáradt életet élsz, tele bosszankodással és zaklatásokkal s igy nincs már meg régi rugalmasságod, s az a könnyű készséged, amellyel hajdan tudományos megkereséseket elintézni szoktál ."/63/47 éves fejjel román nyelvvizsgára készült és panaszkodott, hogy: "Töltöm a Danaidák hordóját s minden nap látom, hogy üres" ./64/ De eltökélt szándéka volt, hogy a román nyelvet, — és ennek érdekében izgatott, fáradt idegeit sem kimélte, — megtanulja. Az uj fogalmak elsajátításában szép sikereket ért el. Egyedülléte miatt, és nem mint irta, talentum hiányában, azonban beszédkészségét kel lőmértékben nem fejleszthette. Leánya egyre romló egészségi állapota miatt súlyosbodtak gondjai. Ezért délutáni munkát vállalt. A P. Horváth család történetének megirásához a család megbízásából anyagot gyűjtött és irányította a másoltatási munkát. "Ez az erkölcsileg nem jutalmazó, jóformán napszámos munka"/65/ mégis segítette abban, hogy anyagi gondjait némileg enyhítse. Egyben lehetőséget teremtett arra is, hogy megbizója költségén kutatásokat végezzen Budapesten és az erdélyi levéltárakban. 1929 júliusában arról tájékoztatta barátját, hogy előreláthatóan augusztusban néhány napot Budapesten tölthet. Ezért indította meg az "útlevél ügy göröngyös próba járatát" ./66/ Látogatásainak jelentós részében megbízójával, P. Horváth Emillel tárgyalt vállalkozásuk további teendőiről. A következő' év júliusában ismét megjárta Budapestet. Minthogy Veress Endrével ekkor sem találkozhatott, levélben részletesen beszámolt neki programjáról. "Minden nap du 3-tól 7-ig 1/2 8-ig br. P. Horváth Emilnél dolgoztam. 426