Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - ADATTÁR - Kálnoki Kis Tamás: Kelemen Lajos / 419–436. o.

KÁLNOKI KIS TAMÁS : Kelemen Lajos 11 éve, 1963. július 29-én hunyt el Kolozsváron Kelemen Lajos, akiről életirói — a tanítványok, kortársak és egykori munkatársak — ugy emlékeztek meg, mint akinél "keresve sem lehetett volna odaadóbb és egész lelkével inkább a levéltárhoz növő tisztviselőt találni mint éppen őt" ./l/ Kelemen Lajos valójában több volt mint "lelkialkatásban levéltári ember" ./2/. Feljegyezték róla, hogy "mindenkor segiteni vágyó és akaró forrás" /3/, volt, aki "előszeretettel fordult a gyakran eldugott falusi emlékek felé"/4/a történeti stílusok népi lecsapódásait keresve és, hogy "nem a nagyvonalú összefoglalások embere" /5/ volt. Tudományos érdeklődésének területei a művészet-, müvelődés- és gazdaságtörténet, a régészet, néprajz, múzeum-, könyvtár- és levéltártöténet voltak. Mindezek alapján ugy érezzük, joggal tiszteli meg az elhunyt tudóst Entz Géza, mint "a talán utolsó nagy magyar polihisztor"-t./6/. Ugy él a köztudatban, hogy "hatalmas méretű tudásából sajnos csak igen keveset irt le, annál többet közvetített a szakembereknek és az érdeklődő tömegeknek" ,/7/ Mégis nyomtatásban megjelent müveinek és közleményeinek száma nem csekély és ezen tul, a születésének nyolcvanadik évfordulójára megjelent Emlékkönyv, szükségesnek tartja megemlíteni azt is, hogy a "Nyomtatásban megjelent müvek és közlemény ek"/8/összeállítóinak nem sikerült maradéktalanul felkutatniuk Kelemen Lajos lappangó cikkeit és különféle megfontolásokból némelyeket figyelembe sem vettek. Külön említésre is érdemesek a "Kéziratban levőmüvek és adattárak"/?/. Annál sajnálatosabb, hogy tudomásunk szerint a Kelemen Lajos életére és munkásságára vonatkozó irodalom viszonylag csekély. Mindössze néhány oldalas ismertetések, vagy inkább híradások ezek: Tanári beiktatását, levéltárosi kinevezését, akadémiai tagajánlását és életének nevezetesebb évfordulóit jelzik, tisztelik igy. Tudunk arról, hogy "óriási méretű levelezése" /10/maradt fenn, hogy idős Máthé Jánost, "Gábor Áron krónikásá"-t a közelmúltban bemutató egyik napilapunk, hasábjain ugy emlékezett Kelemen Lajosra, mint aki nemcsak a történetírók patrónusa volt, de "Móricz Erdély cimü könyvéhez is sokszori és alapos segitséggel járult" ,/l 1/ E levelek gyakran egész tanulmányokká kerekedtek."/!2/ Radnótfája története valójában Kelemen Lajos közreadott magán I eve leiből egy "esetlegesen megmentett értékes darab."/13/ Ezért szükségesnek tartjuk, hogy ujabban elólcerült leveleire felhívjuk a figyelmet. Leveleiről, melyekre az alábbiakban hivatkozás történik, megállapítható, hogy azok formáját és tartalmát mindig a szükség, a cimzetthez füződő kapcsolat jellege, illetőleg annak 419