Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - ADATTÁR - Jenei Károly: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szerepe a nagyipar kialakításában és fejlődésében, 1868–1944 / 415–418. o.

A szénjogok és szénterületeinek kiterjesztésével párhuzamosan folyt bányamüvei technikai felszerelésének kiegészítése és az első világháború alatt elmaradt beruházások pótlása. Ennek során uj fejtési módszereket vezettek be, a függőleges aknák helyett a legtöbb helyen lejtaknákat mélyitettek. A szén nemesítésére uj szénosztályozókat helyeztek üzembe. A javító műhelyeket uj korszerű gépekkel szerelték fel. A műszaki vezetés a termelést főként a bányák villamosítása utján igyekezett fokozni. Mindezzel párhuzamosan a vállalat vezetősége Chorin Ferenc vezérigazgatóval az élén nagyszabású villamosítási tervet dolgozott ki és valósított meg. Ennek során zagyvarónai erőmüvét korszerűsítette. Dorogon és Máza-Szászváron uj erőmüvet létesített. Megépitette a Salgótarján-Hatvan-Szolnok városok közötti távvezetéket, melynek segitségével a magyar Alföld nagyrészét villamos energiával látta el. Villamossági üzletéből 1930-ban külön részvénytársaságot alapitott a Hungária Villamossági Rt-t az anyavállalat villamos energia termelésének az értékesítésére. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt a szénvagyon gyarapítása mellett uj üzemágak bevezetésére is törekedett s ezzel kapcsolatban több fontos iparágban vezető' szerepre tett szert. Dorogon 1934-ben vegyipari vállalatot, Lábatlan községben korszerű cementgyárat, Budapesten pedig több téglagyárat szerzett meg. Hogy az utépitésekbe is bekapcsolódjon ugyancsak 1934-ben megalapitotta a Soliditit Betonútépítő' Rt-t. 1936-ban a Csehszlovákiában levő Handlovai Kőszénbánya Rtban bírt részvényérdekeltségét értékesítette és a Böhmische Union Banktól megvásárolta a Klotild Első Magyar Vegyipari Rt részvénytöbbségét. Ezzel régi terve valósult meg, a műanyagiparban komoly érdekeltséghez jutott. Ugyancsak a vállalat kezdeményezésére 1938-ban Nógrád megyében, a zagyvarónai erőmü szomszédságában megépült a Magyar Vasötvözetgyár, mely a kohászat fontos segédanyagát a ferrosziliciumot állította elő. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt az ellenforradalmi korszak során hatalmas konszern-vállalattá fejlődött. Ezt jelentős ipari vállalatai mellett három bányaigazgatóságának termelési eredményei is tükrözték. A vállalat széntermelése az 1925. évi 16,9 millió q-ról 1941-ben 40,9 millió q-ra emelkedett, ami Magyarország széntermelésének 35 %-át tette ki. A vállalat szénbányái és erőmüvei a felszabadulás után 1946-ban, ipari üzemei pedig 1948-ban állami tulajdonba kerültek. A salgótarjáni szénmedence szénkitermelésének folytatására szocialista állami vállalat alakult. A terület szénvagyona a közel százéves bányamüvelés során megcsappant, de a helyi ipari vállalatok energia szükségletének az ellátására még elegendő szén vagy ónnal rendelkezik. Egyidőben nálunk is ugy látszott, hogy az olaj és gáz mellett a szénnek, mint energia hordozónak a szerepe az iparban háttérbe fog szorulni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a szénre, még a csekélyebb értékűre is sokáig szüksége lesz a népgazdaságnak . 418