Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - ADATTÁR - Jenei Károly: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szerepe a nagyipar kialakításában és fejlődésében, 1868–1944 / 415–418. o.

mert ózdi és nádasdi gyárának termékei nagyrészben vasúton gyorsabban és jóval kisebb szállítási költséggel juthattak el a pesti piacra. A vállalat, mely cégnevét közben Magyar Északi Vasúttársaság névre változtatta, a szénszállítást megoldotta ugyan, de a vasútvonal további kiépítésére nem vállalkozhatott. Ezért és jelentős tartozásai miatt a kormány 1868 június 30-án a Pest-Salgótarjáni vasutvonalat a társaságtól megvásárolta, a bányák azonban továbbra is megmaradtak a társaság tulajdonában. Miután a Magyar Északi Vasúttársaság további vasútépítési kötelezettsége alól mentesült, felszámolt. Volt részvényesei, valamint magyar és osztrák tőkések részvételével 1868 augusztus 6-án létrehozták a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt-t, mely 77 évi fennállása alatt a nógrádi szénmedence szénkitermelését magas fokra emelte, az országban több nagy bányavállalatot szerzett meg. Ezenkivül erőmüvek és iparvállalatok egész sorát helyezte üzembe. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt megszilárdulását eleve biztosította a vasút eladásából rendelkezésére állt jelentős tóke, melyet bányamüveinek beruházásaira fordíthatott. A nagyüzemi szénbányászat igy kedvező' körülmenyek között indulhatott meg. A kopár, terméketlen Salgótarján község gyér népessége miatt a szénbányászathoz szükséges munkaerődet a vállalatnak a szomszédos megyékből, valamint Csehországból és Ausztriából kellett toborzás utján biztosítani. A munkaerő' kérdés megoldását nagymértékben bonyolította, hogy megindult a Salgótarján-Losonc közötti vasútvonal kiépítése és ezzel egyídőben kezdte meg a Salgótarjáni Vasfinomitó Társulat vasfeldolgozó gyárának felépítését. A nehézségek ellenére a bányák 1872-ben már 1700 munkást foglalkoztattak. Az első megtelepülőket nyomorúságos barakokban és sietve összetákolt épületekben helyezték el. Később a század végéig azokon a helyeken, ahol a szénbányászat megkezdődött, fokozatosan kiépültek a bányászkoloniák, hogy a munkásokat a munkahelyhez kössék. A Salgótarjáni Kőszénbánya RT széntermelése a munkáslétszám fokozatos növelése következtében évről-évre emelkedett. Bányáiból a század végéig 100 millió q szenet hoztak felszínre, az évi termelés elérte a 6 millió q-t. A bányamüveléshez és fenntartási munkákhoz szükséges energiát 1868-1896-ig gőzgépek szolgáltatták. A termelés mennyiségi növekedése a rendkívül kedvező értékesítési viszonyok következtében jelentős profittal is párosult. A részvénytársaság pénzügyi helyzete megszilárdult. Igy anyagi ereje lehetővé tette 1894-ben az Erdélyben fekvő Zsilvölgyi szénbányák és 1898-ban az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt részvénytöbbségének a megszerzését. Ezekkel a tranzakciókkal a szénbányászatban monopol szerepre törő vállalat működését Nógrád megye határain tul kiterjesztette. A Pest-Salgótarjáni-Losonci vasútvonal megépítése és a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt széntermelésének növekedése több vas- és üvegipari vállalat salgótarjáni letelepedésére adott ösztönzést. Igy esett a Gömör megyei nyers vastermelők választása Salgótarjánra amikor ott 1868-ban megalapították a Salgótarjáni Vasfinomitó Társulatot, melynek gyára 1870-ben került 250 munkással üzembe. A század végén a munkáslétszám 1700főre emelkedett. A társulat 1881-ben a Rimamurányvölgyi Vasművel egyesült. A salgótarjáni vasfeldolgozó gyár ettől kezdve a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt gyáregysége lett. 416