Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Egey Tibor: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye központi iskolánkívüli népművelési bizottsága, 1923–1945 / 323–351. o.

között folytatandó nevelési tevékenység is.(24) A szabályrendelet azt is kimondta, hogy bár a megyei bizottság mindegyik megyei szabadoktatással foglalkozó szervezettel, egyesülettel igyekszik a kapcsolatot megteremteni, működése azok önkormányzati jogát nem érinti. A bizottság működéséhez szükséges anyagi és dologi eszközöket a törvényhatóság a szabályrendelet értelmében maga teremtette elő, de külön módozatokat erre vonatkozóan a szabályrendelet nem tartalmazott. A kultuszminisztérium nyilván nem ezt akarta. Szigorúbb rendet követelt és olyan bizottságot, amelynek üstökét a markában tarthatta. Pénze a tárcának egyelőre még nem volt, a megyék támogatását minden téren igénybe kellett vennie - ám cserébe nagyobb engedményeket tenni nem óhajtott. Maradt tehát az egyetlen megoldás, a várakozás álláspontjára való helyezkedés, a kormányhatósági jóváhagyás késleltetése. Két év után végre megkapta a megye az engedélyt. 1922. szeptember 1-vel a miniszter Nikelszky Zoltánt kinevezi a bizottsághoz titkárnak. Am ekkor már az uj miniszter asztalán ott volt annak az uj rendeletnek a tervezete, amellyel néhány hét múlva Klebelsberg megszüntette a szabadoktatási bizottságokat és átszervezte az egész népművelést. Ezért ért hát véget egyszerre, látszólag simán a VKM és vármegye alispánja közötti levelezgetés. Mindezek ellenére a szabályrendeletben foglaltakat a vármegye függetlenül attól, hogy a felső' jóváhagyás késett, lassan bár, de kezdte megvalósítani. A központi megyei bizottság csak 1922. szeptember l-e után alakult meg, de nevében a tanfelügyelő' és a tanfel ügye lóségi kirendeltségek munkatársai, a megyei és járási tisztviselők szervezték az előadásokat, tanfolyamokat - igaz ugyan, hogy kevés sikerrel és eredménnyel. 1922. szeptember elseje után megalakultak a tanfel ügye lői kerületekhez kapcsolódó un. tankerületi szabadoktatási bizottságok is - igy a kecskeméti, ceglédi, kiskunhalasi és újpesti tankerületi bizottság. Működésükre vonatkozó dokumentumot eddig nem találtunk - a kiskunhalasi bizottság kivételével (25) - de meglétüket az évkönyv bizonyítja. (26) A tankerületi iskolánkivüli népművelési bizottságok később ugyanezeken a helyeken alakultak meg, s azokat, mint ezek jogutódait hozták létre. A városokban megalakult bizottságokról tudunk (Vác, Újpest, Cegléd), de a községiekről nem. Valószínű, hogy ez utóbbiak meg sem alakultak.(27) A két év kudarcairól és eredményeiről röviden az 1928-ban megjelent megyei népművelési évkönyv számol be.(28) A Bizottság megalakítása 1922. szeptember 25-én jelent meg Klebelsberg 123.500.

IIl/b.sz.rendelete, amellyel megszüntette az Országos Szabadoktatási Tanácsot, s helyére az Iskolánkivüli Népmüvelés Országos Bizottságát állította.(29) Itt kell megjegyeznünk, hogy az 1920-ban megalkotott pestvármegyei központi szabadoktatási bizottság fennállásáról szóló törvényhatósági szabályrendelet már - mint megvaló327