Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Egey Tibor: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye központi iskolánkívüli népművelési bizottsága, 1923–1945 / 323–351. o.

sitandó feladatot - megfogalmazta mindazt, amit ez a rendelet indoklási részében ismertet; nevezetesen: "Az újjászervezés főszempontja az, hogy az iskolánkivüli népmüvelés körébe tartozó ügyek (az írástudatlanok oktatása, az ifjúsági egyesületek, a szabadoktatási tevékenység különböző' fajai, stb.) amelyek eddig a m.kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyes ügyosztályaiban vagy a különféle külső szervek körében szétszórva voltak az iskolánkivüli népmüvelés egysége, tervszerűsége és rendszeressége végett egyesitessenek."(30) A vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottságok megszervezéséről szóló rendeletet Klebelsberg 1922. október 14-én adta ki.(31) A bizottságokat ez év december közepéig kellett megalakítani. Megalakulásukig a szabadoktatási bizottságok hivatalukban maradtak, a VKM által kinevezett népművelési titkárok is változatlanul folytatták munkájukat (később, az újjászervezett bizottságoknak lettek a titkárai.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye igen gondosan, de nagyon lassan készítette elő az uj bizottság megalakítását. A szabályrendelet tervezetét a tanfelügye lőségekkel véleményeztették - azok a tervezetet elfogadták. Az iratokból kitűnik, (32) hogy ketten, Csilléry Zoltán vm.főjegyző és Nikelszky Zoltán megyei népművelési titkár külön-külön is dolgozott a tervezeten. A sürü javításokkal szinte agyongyötört kéziratok arról tanúskodnak, hogy kettőjük között egy látszólag jelentéktelen, kérdésben vita volt, amelyben végül is Csilléry győzött. Nikelszky tervezete szerint a megalakuló megyei bizottság és annak albizottsága akkor határozatképes, ha a tagok egy ötöde, illetőleg egy negyede jelen van. Csilléry szerint: a bizottságok a megjelentekkel határozatképesek, s szavazategyenlőség esetén az elnök dönt. Nem másról mint arról volt szó, hogy Nikelszky, a VKM embere, biztosítani akarta, hogy a miniszter által kinevezett személyek és a tanügyigazgatás területéről delegáltak (többnyire munkakörüknél fogva budapestiek) megjelenésével már döntés születhessek; Csilléry meg ennek az ellenkezőjét kívánta elérni. A minisztérium többrendbeli sürgetése után végül is 1923. április 10-én megszületett az uj szabályrendelet,(33) mely létrehozta Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Központi Iskolánkivüli Népművelési Bizottságát. A szabályrendelet értelmében a Bizottság, amely választott, delegált, kinevezett, és hivatalból delegált tagokból áll, érdekkörébe vonja az iskolánkivüli népmüvelés összes ágazatát, biztosítja a társadalmi intézmények, szervezetek, egyének népművelési tevékenységének összhangját, tervszerűségét. A r.t. városok és községek kötelesek az alispán által évente meghatározott összeggel, és a dologi eszközök biztosításával a népmüvelés ügyét támogatni. A Bizottság évente egyszer ülésezik, mikoris meghallgatja és jóváhagyja az éves munkáról szóló jelentést, elfogadja az uj munkaterveket és a költségvetést. A Bizottság Állandó Bizottságot és emellett ügyvezető Elnökséget választ. Az Állandó Bizottság évente kétszer ül össze - a Bizottság működésének folytonosságát biztosítandó - és emellett a pestvármegyei tankerület népművelési ügyeit közvetlenül is intézi. A Bizottságnak, az Állandó Bizottságnak és az Elnökségnek egyaránt az alispán az elnöke. A Bizottság létrehozza a tanfelügyelőségi kirendeltségek székhelyén Tankerületi Bizottságait (azok elnökei a tanfelügyelők) 328