Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Egey Tibor: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye központi iskolánkívüli népművelési bizottsága, 1923–1945 / 323–351. o.

lógósabbak voltak. A Bethlen kormány átmeneti sikereket hozó belpolitikája, gazdaságpolitikája nyomán kibontakozó légkörben a nemzetnevelés irányzata jutott erőteljesebben szóhoz, és meghatározta többek között a kibontakozó állami, hivatalos népmüvelés alapvonásait is. A nemzetnevelés irányzata a harmincas évek elejéig egyértelműen tudta tartani pozícióit a keresztény nemzeti gondolat egyre sovinisztább, az antiszemitizmust egyre erőteljesebben hirdető híveivel szemben. A népmüvelésben a nemzetnevelés gondolatának fokozottabb térhóditása Klebelsberg Kunó kultuszminiszter tevékenységéhez kapcsolódik. Nevéhez és munkatársainak nevéhez füződik az állami népművelési irányitóhálózat kiépítése. Természetesen nem a semmiből teremtették az ujat, a népmüvelésnek, a népmüvelés hivatali és intézményhálózatának meg voltak az előzményei. Az 1911-ben létrehozott Országos Szabadoktatási Tanácsot 1917-ben újjáalakították, illetve átszervezték. A Trnács mandátuma 1920 végén lejárt, és azt Vass József kultuszminiszter nem hosszabbította meg. Ennek ellenére a Tanács még egy ideig a hivatalában maradt. Előzőleg a VKM a 201.537-1919. sz. rendeletével a törvényhatóságokat megyei, városi szabadoktatási bizottságok felállítására kötelezte. Ennek a rendeletnek a vármegyék sorban eleget tettek. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönsége 1920. november 30-án tartott rendes törvényhatósági bizottsági közgyűlésen 2148/1920.sz. határozatával szabályrendeletet fogadott el a vármegyei tankerületi központi szabadoktatási bizottság megalakításáról és annak feladatai ró 1.(21) A szabályrendelet kormányhatósági jóváhagyása körül nehézség támadt - ennek okát az iratokból, ha pontosan meg nem is tudjuk, de következtethetünk rá. (22) A vármegyei bizottság megalakítását a VKM sürgette, a szabályrendelet elfogadását a vármegye. A levélváltások során a VKM arra hivatkozott, hogy időközben jóváhagyását megadta, és azt az Országos Szabadoktatási Tanácsnak küldte meg; a Tanács azt állította, hogy a vármegyei királyi tanfelügyelőnek, mint a bizottság leendő ügyvezető' elnökének adta át az engedély másolatát; a tanfelügyelő' mitsem tudott az egészről... Végül is 1922 augusztusában került elő a "már" 1921 .aug. 10-én Bibó államtitkár által aláirt engedély. Miért volt ez a huzavona? A VKM rendelete 1919-ben olyan népművelési törvényhatósági bizottság megválasztásáról intézkedett (a rendelet megfogalmazása nem volt egyértelmű), amelynek működését vármegyei szabályrendelet volt hivatva biztosítani, de az csak a látszat volt,hogy a bizottság - mert elnöke az alispán lett volna - a megye kezében maradhat. A tényleges irányitás a VKM által kinevezendő' titkár és az ügyvezető' elnöki tisztet betöltő tanfelügyelő' feladata volt. A megyei szabályrendelet viszont - amelyik formailag ugyan a VKM összes követelményének eleget tett - ugy szerkesztetett meg, hogy a bizottság egyértelműen, minden hivatalos függősége ellenére is a vármegye kezében maradt. (23) A szabályrendelet feladati részében pedig a falun végzendő' népművelési munka mellett külön hangsúlyt kapott a városokban, és kifejezetten a munkások 326