Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Egey Tibor: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye központi iskolánkívüli népművelési bizottsága, 1923–1945 / 323–351. o.

EGEY TIBOR: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye központi iskolánkivüli népművelési bizottsága 1923-1945 A két világháború közötti időszak iskolánkivüli népmüveléséről értékelő', összefoglaló munka egy egyetemi jegyzet (1) és az ahhoz kapcsolódó, történeti áttekintést is adó szöveggyűjtemény (2) kivételével nem jelent meg.(3) A hazai népmüve léstörténet feltárásának hiánya szubjektív és objektív okokkal magyarázható. Az újjászülető' Magyarország hallatlan progresszivitást, lendületet felmutató népmüvelése az első' évtizedben nélkülözni tudta a megelőző korszak közmüvelődésének történeti tapasztalatait. Ha vissza is tekintettek a múltba, akkor elsősorban a kitüntetett témákat vizsgálták - a két világháború közötti időszak népmüve lésének generális értékelésekor általános, sokszor sematikus megállapításokig jutottak csak el. Azt, hogy a történeti gyökereket nélkülöző' gyakorlat előbb, vagy utóbb elszürkül - bizonyítani felesleges. A jelentós eredményeket felmutató szabadművelődési korszak (1945-1950) tevékeny népművelői nem egyik napról a másikra születtek meg - ez a korszak szervesen kapcsolódik a megelőző huszonöt évhez, és folytatódik a rákövetkező két és fél évtized szocialista népmüve lésében. Ma, amikor a közművelődés fejlesztése politikai, társadalmi érdek; múltjának ismerete napi szükségletként jelentkezik.(4) Sajnos objektív okok is hátráltatták és hátráltatják ma is a korszak népmüveléstörténetének gondozását. A háborúban a vármegyék, a városok és a községek népművelési bizottságainak iratai javarészt elpusztultak, vagy közvetlenül a felszabadulás után, mint "értéktelen" iratok a zúzdába kerültek.(5) A kultuszminisztérium népmüvelésre vonatkozó iratanyaga az Országos Levéltárban 1956-ban teljes egészében elégett.(6) Sas Judit egyetemi jegyzetének legtöbb fejezete ezért is levéltári alapkutatások nélkül íródott, több tárgyi tévedéssel .(7) Nem kívánjuk ezt a munkát kritikánk tárgyává tenni, hiszen magunk is tudjuk, hogy a források nagymérvű pusztulása miatt milyen nehéz megbízható adatok birtokába jutni.(8) Tar Károly szöveggyűjteményének bevezetőjében a korszak népműveléstörténetéről ad rövid áttekintést. A szemelvényeket kiadott, nyomtatásban megjelent munkákból (könyvekből, tanulmányokból, folyóiratokból) válogatták. Az állami népmüvelés szervezetéről, intézményrendszeréről ez az áttekintés ís csak vajmi keveset mond. A gyűjtemény nem is kívánt ilyesmiről tájékoztatást nyújtani. Célja, idézzük: "A levéltárak anyagainak feldolgozásától sajnos még el kellett tekintenünk, mivel az hosszabb előmunkálatot igényel. Ilyen terjedelmű gyűjteménynél a tematika 323