Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Soós László: A Pénzintézeti Központ alapítása és szervezete, 1916 / 289–322. o.

áldozni erre a célra. A Pénzintézeti Központ által kifejtett bankári tevékenység ismertetése után - amelyet tulajdonképpen első nagy feladatcsoportja teljesítése érdekében látott el - áttérünk a második feladatcsoport, a pénzintézeti reform problémájának tárgyalására. Helyesebben arra a kérdésre, hogy a pénzintézeti reformból mit valósított meg az uj intézmény. B. A pénzintézet? reform A pénzintézeti reform lényege és végső célja a betéti üzlet szabályozása/ vagyis a betétek védelmének biztosítása volt. A pénzintézetek története során ez a cél mindvégig megmaradt, de nem mindig jelentkezett Úszta formában. A reform terjedelme és mibenléte dolgában időről-időre változtak a felfogások. Volt olyan időszak, amikor egy-egy problémát, vagy probléma csoportot előtérbe helyezve ugy vélték, hogy a kiemelt kérdések megoldása egyben a reform végrehajtását is jelenti. Az abszolutizmus korszakában a pénzintézeti reform lényegét az állami felügyeletben látták. Az 1874-ben tartott országos pénzintézeti kongresszus a pénzintézetek központ? kötelékének megteremtését sürgette, de a vidéki és pesti pénzintézetek eltérő véleménye miatt erre nem kerülhetett sor. Az 1876-ban életbelépő' kereskedelmi törvény a birói ellenőrzés bevezetésében látta a kivezető' utat, de a törvény intézkedései alapján létesített ellenőrző' közegek nem feleltek meg a várakozásnak. Az 1882. és 1883. évi jogászgyUlés a közvélemény nyomására foglalkozott a pénzintézeti reformmal. Itt már konkrétan megfogalmazták a betétek biztonságának kérdését, de a feladat megoldására javaslatot sem tettek, mert nem ismerték a pénzintézetek állásfoglalását.(47) A pénzintézeti válság hatására a nyolcvanas évek végén a reform uj értelmezést kapott. Feladatául azt tűzték ki, hogy bevezetése révén az intézetek saját tőkéjét arányba hozzák a náluk elhelyezett idegen tőkével. A feladat végrehajtásával a kereskedelmi- és iparkamarák mellett létesítendő pénzügyi osztályt akarták megbízni. A terv nem valósult meg. A kilencvenes évek elején a pénzintézetek mobilitása foglalkoztatta a szakembereket. Ennek érdekében hozták létre 1892-ben a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankját. A Jelzálogbank eredményesen működött, de megfelelő anyagi eszközös hiányában hatásköre csak szűk körre korlátozódott. Sokkal szélesebb alapon jött létre 1903 tavaszán a Magyar Pénzintézetek Országos Szövetsége Rt., amelyet - célkitűzéseit tekintve - a Pénzintézeti Központ elődjének tekinthetünk. (42) A kis pénzintézetek érdekképviseletén kivül a részvénytársaság célul tűzte ki a kötelékébe tartozó intézetek felügyeletét, ellenőrzését, ügyvitelük egységesítését, üzletkörük meghatározását, alapitásnál és felszámolásnál szakszerU segítségnyújtást és szakmai tanfolyamok szervezését. Miután ügykörét a jelzálogüzlettel is kibővítette, még 1903-ban felvette a Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankja Rt. nevet. A kezdeti sikereket hamarosan hanyatlás váltotta fel és pályafutása tiz évi működés után 303