Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Soós László: A Pénzintézeti Központ alapítása és szervezete, 1916 / 289–322. o.

ország összes pénzintézeteit egy központtól teszik függővé, amely teljesen a kormány irányítása alatt áll, elvész a szabad politikai állásfoglalás lehetősége. A támadások hatására a pénzügyminiszter is arra az elhatározásra jutott, hogy a törvényjavaslatot a tavaszi Ülésszakon ne tűzzék napirendre. Javaslatát azzal az indoklással vonta vissza, hogy majd az alapítási tervezettel és az alapszabályok tervezetével kiegészítve terjeszti újból az országgyűlés elé. A Pénzintézeti Központról szóló törvényjavaslatot az alapítási tervezettel és az alapszabályok szövegével kiegészítve a Magyar Pénzügy c. folyóirat 1915. október 14-én közölte. Az érdeklődés mértékét jól mutatja az a sok szakértekezlet, zártkörű megbeszélés, nyilvános vita, amely októberben és novemberben lezajlott. 1915. október 13-án a Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetségének elnöksége néhány vidéki pénzintézet vezetőjével bizalmas, zártkörű értekezleten vitatta meg a tervezetet. Október 14-én a budapesti bankok tartottak e tárgyban értekezletet. (29) Ugyancsak a Pénzintézeti Központ volt a tárgya a Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetségének 1915. november 21-én megtartott igazgatósági és választmányi ülésének is. Mándy Lajos elnök a vidéki pénzintézetekre nézve sérelmes pontok módositását követelte.(30) A Pénzintézetek Országos Egyesülete 1915. november 28-án tartott közgyűlésén egy 12 tagú bizottságot választott, amelynek feladata a Pénzintézeti Központ tervezetének részletes megtárgyalása volt. Munkájában a vidéki pénzintézetek igazgatói közül választott tagok mellett résztvettek az Egyesület érdekeit képviselő' országgyűlési képviselők is.(31) A nemzetiségi pénzintézetek is megvitatták a tervezetet. Igy például a szlovák pénzintézetek a turócszentmártoni járás főszolgabírójának vezetésével tartottak értekezletet és állásfoglalásukról tájékoztatták a pénzügyminisztert.(32) Teleszky János 1915. november 30-án nyújtotta be kiegészített törvényjavaslatát a parlamentnek. Az uj törvényjavaslat nem egyszerűen kiegészített változata volt az elsőnek, hanem az ellenzék követelését figyelembe véve, több lényeges pontban eltért attól. Jelentősen megváltoztak az intézmény működésének időtartamára, revizori tevékenységére és a kormány befolyását erősítő vétójogra vonatkozó pontok. Az országgyűlés pénzügyi bizottsága 1915. november 20-án tartott ülésén tárgyalta a Pénzintézeti Központ ügyét. A tervezetet csak annyiban módosította, hogy szűkítette azoknak a pénzintézeteknek a körét, amelyekre az alapitási tilalom vonatkozott és változtatott a Pénzintézeti Központnak a pénzintézetek felszámolásánál kifejtett tevékenységén.(33) A Pénzintézeti Központ alapításáról szóló törvényjavaslat napirendre tűzése az ellenzéknek tett engedmények ellenére sem ment simán. Amikor az országgyűlés elnöke 1915. december 22-én azt javasolta, hogy a legközelebbi ülésen, vagyis 1916. január 3-án tárgyalják a törvényjavaslatot, Apponyi Albert az ellenzék nevében a napirendre tűzés ellen szólalt fel. A Pénzintézeti Központ létrehozásának szükségességét pénzügyi körökben már mindenki elismerte, sőt támogatta. A vita már nem az alapításról 298