Levéltári Szemle, 24. (1974)
Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Vadász Géza: A Fejér megyei tiszti főügyészi iratok rendezése, 1800–1850 / 273–288. o.
A folyamodó ugy is mint árva különös pártfogást érdemel.(10) A tiszti főügyész jelenlétében kellett az árva vagyonát más vagyonától megkülönböztetni, kivenni, birtokát felméretni. Ha a gyámaryai számadás felülvizsgálata törvényes útra kerül, az árvabizottság kéri az árvák részére a tiszti ügyészi pártfogást, a közgyűlés pedig elrendeli, helyeselve az árvabizottság véleményét. Abban az esetben, ha árva és hozzátartozója között folyik per jószág elosztása ügyében, a megyei közgyűlés elrendeli, hogy a főszolgabíró intézkedjék az ingóságok eladása iránt és az osztályt eszközölje, melyre "minthogy árvák és vannak, az ügyészi hivatal is kiküldetik." Amikor a megyegyülés a folyamodó kérésére küldöttséget rendel az osztály igazságosan leendő megtételére, a táblabíró, a járásbeli főszolgabiró, segédesküdtje és a mérnök mellett a tiszti főügyész is részt vesz annak törvényes végrehajtásában .(11) A véglegesen eldöntött büntetőperek ujabb felvételét és tárgyalását a tiszti ügyész által szabad kérni, aki, mint erről az 1790. évi 41. articulus rendelkezik: "qui ex incumbente sibi obligatione delinquentibus istiusmodi assistet."(12) A IV-A-35/7-12. számú irat szerint (13) a megyei gyakorlatban a következőképpen folytak a büntetőügyek. Súlyosabb esetekben, mint gyilkosság, esküdt megtámadtatása, a megyei törvényszék rendelettel kiküldi a táblabíró elnöklete alatt a tiszti főügyészt, a főszolgabírót és esküdtjét, hogy: "A helyszínen bővebben vizsgálódván és nyomozódván a található tanukat kihallgassa és a tapasztaltakról jelentését bemutassa, mire nézve minden irományok kiadatnak." Egyébként a tiszti vizsgálódást és jelentést az illető járásbeli szolgabíró és esküdtje készítik. A rabok vallásait (vallomásait) a megyei közgyűlés rendeletére az ügyészi hivatal hitelesítette a törvényszéken. A megyei törvényszéknek bemutatott és hitelesített szabad vallásokat és tiszti jelentéseket az kiadja az ügyészi hivatalnak "véleményes jelentéstétel végett." Ezek áttanulmányozása után a tiszti főügyész véleményt mond a törvényszék ülésén jelentés formájában a jegyzőkönyvi szám következésében. Ha az a véleménye, hogy a gyanúsított büntető perbeni ídéztetésre méltó, a törvényszék elrendeli ellene a büntetőpert, amiről értesiti az ügyészi hivatalt további eljárás végett és az irományok kiadása mellett. Ha pedig a jelentés alapján a gyanúsított őrizetbevétele látszik szükségesnek, akkor a megyegyülés ugy rendelkezik, hogy a tiszti ügyészi hivatal a bepanaszoltat elfogja és a megye fogházába behozassa. Ezután mint hivatalbeli felperes, a "megyebeli Fiscus" folytatja a büntetőpert az alperes ellen. A más megyék által körözöttek iratait a megyegyülés rendeletére kiadják az ügyészi hivatalnak "tudás és miheztartás végett." Amikor valamelyik megye Fejér megyei börtönben raboskodón kéri behajtani az okozott károkat, a közgyűlés ugy rendelkezik, hogy: "A vádoltaknak szoros kérdés és fenyitték alá vonattatását eszközölje az ügyészi hivatal." Ha a Fejér megye által körözött tolvaj más megyében tartózkodik, a törvényszék elrendeli, hogy az ügyészi hivatal az illető megye "fiscalatussával értekezzen rövid utón." Az egyébként bűntelen csavargókat a törvényszék rendelete szerint a főügyész küldte át születési helyére, vagy az illető megyéhez. A tolvajokat is az ügyészi hivatal és a várkapitány kisérteti át más megyékbe és térítteti meg a tolvaj javaiból 280
