Levéltári Szemle, 24. (1974)
Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Vadász Géza: A Fejér megyei tiszti főügyészi iratok rendezése, 1800–1850 / 273–288. o.
a kárvallott kárát. Az 1834. évi törvényszék kimondja, hogy ha az ügyészi hivatal más megyébe küld rabokat, a kisérő hajdúkat és katonákat utasítja, hogy napi bérüket azon vármegyében követeljék, amelyben a rabokat átadják. Amikor a törvényszék elrendeli, hogy rabot kezesség mellett egy időre hazabocsát, erről az illető főszolgabiró és a várkapitány mellett a főügyészt is értesiti. A törvényesen járó bér visszatartása miatt folyamodó panaszát a megye közgyűlése kivizsgáltatta. Ha a vitás kérdést barátságosan elintézni nem lehetett, a könyörgőt törvényes útra igazították, a fiscalisi hivatallal pedig közölték a megyei közgyűlés végzését, amely elrendelte a folyamodó számára az ügyészi pártfogást. (14) Fiscalisi perbe kellett idéznie a tiszti főügyésznek azokat is, akik a subsidiummal tartoztak, vagy akiknek a könnyű lovasság pénztáránál adósságuk volt, annak behajtása végett. (15) Tagja volt a főügyész annak a deputationak is, amely 1809-ben ülésezett és a nemesi felkelt seregre vonatkozó rendeleteket dolgozta ki. Részt vett a küldöttségben, amelynek célja a katonaság visszaéléseinek kivizsgálása és a panasztevó1<nek elégtétel szerzése. Ezt a feladatot a katonaság részéről kinevezett küldöttséggel együtt hajtották végre. A tiszti főügyész ügyel fel 1835-ben arra, hogy miként használják fel a császár által adott 8000 pengőt a katonalovak számára történő terményvásárlásra, ellenőrzi a katonák számára történő faszallitások körüli visszaéléseket, szabályozza, hogy az egyes községek miképpen fizessék fogadott katonáik dijait. 1810 októberében hirdetménnyel tájékoztatták az érdekelteket arról, hogy: "Ha a Kegyelmes Királynénak ajánlott honoráriumból rájuk esett részt megadni nem fogják, neveiket fő Fiscalis Urnák által adják, a kinek kötelességében fog állani azokat a legközelebb tartandó Törvényszékre perben idézni." A tiszti főügyész az országgyűlési jegyzökönyveket és naplókat rendszeresen tartozik olvasni és jelentenie kell a közgyűlésnek, ha azok iránt valami észrevétele van.(16) Küldöttség tagjaként vizsgálja az országgyűlésről érkező jelentéseket és azokról tett észrevételeit bemutatja a közgyűlésnek. I. Ferenc 1827. évi decretumának a Sárvíz folyót szabályozó csatornák és töltések föntartásáról és javításáról szóló 33. cikkelye a 10.§-ban igy rendelkezik: "Minden per, mely ezen törvény rendelkezéséből köz határozatok következtében fölmerülend, az illetékes tiszti ügyész fölperessége alatt lesz meginditandó s neki jussanak a perköltségek, hozzá számitva fáradságainak bérét is."(17) Ezen rendelkezés szerint jár el Podhorszky Miklós 1813. aug. 28-án, amikor mint a megye "feő fiscqlissa" kér és kivan a sárvizi cassának valóságos elégtételt szereztetni felperes fiscusként a Sárviz lecsapó Itatására szükséges költségekben! tartozás ügyében. Amint a közmunkákkal foglalkozó iratokból kiderül, (18) a tiszti főügyész mint küldött dönt az utak közösből történő kihasitásáról és vizsgálja az országutak állapotát. Hogy miért szükséges az ilyen jellegű deputatiokban szüntelenül jelen lennie, az kitűnik az 1845-ben történt esetből, amikor a május 2-án tartott megyei kisgyülésen Sárközy Kázmér alispán szóval előterjesztette, hogy a közmunkák iránti végzés meghozatalakor a küldöttséghez "a tiszti főügyész ki nem neveztetett, holott az adózó nép tekintetéből jelentése 4 281
