Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - ADATTÁR - Perneki Mihály: Források a mezőhegyesi állami ménesbirtok és község történetéhez / 146–158. o.

Még egy döntő okot kell megemlítenünk, amely a mezőhegyesi katonai ménesintézet mielőbbi létesítéséhez hozzájárult. Erre Magyar Kázmér világit rá bécsi levéltári kutatásai alapján a "Csekonícs kapitány emlékiratai"-ról irott munkájában. A pótlovazási teendőkkel elfoglalt Csekonícs kapitánynak fogalma sem lehetett arról, de a véleményező' bizottság tagjainak sem, "amit a császár tervezett már akkor is a török elleni hadviselés el következéséről, melyben a hadtáp kérdése, annak a bázisa kiemelkedő fontosságú volt." Ilyen értelemben Mezőhegyes kiválasztásában döntő jelentőségűnek bizonyult, hogy a kiválasztott hely a déli területeken legyen a török elleni háborútól nem távol, - de a déli határtól biztonságos távolságra helyezkedjen el. A császár 1784. december 20-án kelt rendeletében utasítást adott a katonai ménesintézet Magyarországon történő létesítésére. A választás az alföld középpontjába eső, a környéknél magasabb fekvésű, száraz, de jó fünövésü mezőhegyesi kincstári kamarai pusztára esett. Az építkezés 1785 májusában kezdődött el és a ménesparancsnokság az 1785. évi szeptember 28-án kelt rendelet alapján megkezdte működését. Források: I. Az állami ménesintézet alapítására vonatkozó alap ". iratok Bécsben vannak: Haus, - Hof und Staatsarchiv, /4/ Kriegsarchiv, Hoikarrm srarchiv és Allgemeines Vervaltungsarchiv-ban. 1. 1784 december 20-án kelt II. József császár rendelete a lótenyésztés emelése érdekében. A rendelet eredetije Jugoszláviában Nagybecskereken, Torontál vármegye levéltárában található meg. /5/ 3. A Mezőhegyesi Állami Ménesintézet alapitáskorabeli viszonyait ábrázolja a II. József féle katonai felvétel mezőhegyesi szelvénye./6/ Eredetije Bécsben, mikrofilm-másolata megtalálható a Csongrád megyei Levéltárban. 4. Fontos adatokat tartalmaz az alapításra Ruisz Gyula munkája: A Mezőhegyesi Állami Ménesintézet alapításának története. /7/ 5. Az alapítás fontos részletkérdéseit tisztázza Éber Ernő munkája is. /8/ II. Csekonícs József tevékenysége és a birtok gazdálkodása a kiegyezésig 1786. január 17-én az udvari tanács Csekonics József vérteskapítányt nevezte ki az állami ménes parancsnokának, aki mind a haditanács, mind II. József császár bizalmát bírta. Csekonics 1757 február 22-én született Kőszegen. Katonai pályára lépett. Kora legkiválóbb katonai pótlovazási szakembereivel folytatott levelezést. Csekonics kiváló adottságai: szervezői készsége, vasakarata, szakértelme és erős jelleme hozzájárultak ahhoz, hogy az állami ménesintézetet viszonylag rövid idő alatt az állomány létszáma tekintetében felfejlessze. A ménesintézet elért eredményeit mutatta, hogy a török, majd később a Napóleon ellen vívott háborúk alatt Mezőhegyesen 170 000 lovat és 200 000 vágóökröt, közel kétmillió bécsi mázsa (I bécsi q = 50 kg) szénát vásárolt és szállított a hadseregnek, ugyanakkor Bécsnek 194 000 vágómarhát szállított. Ugyanakkor rávilágít a gazdálkodás külterjes voltára az az adat, hogy 1807-ben az uradalom területéből mindössze 1650 kishold volt a hármas nyomásban kezelt szántóföld, mig 8250 holdat kaszálónak, 17 200 holdat legelőnek használtak. 148