Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - ADATTÁR - Perneki Mihály: Források a mezőhegyesi állami ménesbirtok és község történetéhez / 146–158. o.

Források: I. A birtok kiegyezésig terjedőgazdálkodására vonatkozó iratok főleg a Haus-, Hof- und Staatsarchiv-ban vannak./9/ Igen fontosak az évekre visszamenően összegyűjtött, Mezőhegyesre vonatkozó összes jelentések és kimu­tatások gyűjteménye, melyet a Hofkriegsrattól kértek be. /10/ 2. Ugyanitt igen fontos adatokat találhatunk az állami ménesintézet szerepéről a török ellen vívott háborúk során szállított gabona és állatlétszámról. 3. Csekonics József tevékenységére és működésére alapvető' jelentőségü iratok találhatók a Fejér megyei Levéltárban, /l 1/a család levéltárában. Itt megtalálhatóak Csekonics Józsefésamezőhegyesi ménesintézet iratai (1706-1823). Sok adatot tartalmaz Magyar Kázmér Csekonicsról irott munkája is. 4. Az állami intézet kiegyezés előtti gazdálkodására alapvető' fontosságú jelentések találhatók az Országos Le­véltárban, a Földmüvelés-, Ipar-és Kereskedelemügyi Minisztérium /12/ irata­iban. III. Az állami ménesintézet átvétele az osztrák hadügyminisztériumtól 1867-1869. Átmenet a tó1<és gazdálkodás irányába 1869-1875 Az 1867-es kiegyezés megteremtette a lehetőséget arra, hogy a katonai állami ménesintézetek és gazdaságok a magyar kormány illetve az illetékes szakminisztérium irányitása alá kerüljenek. Az átvétel igen kemény alkudozá­sok közepette folyt, amely eltartott mintegy két évig. Talán egyetlen intézmény közigazgatási átvétele sem ment olyan nehezen, mint a lótenyésztési intézménye­ké. Kétségkívül azért, mert a lótenyésztés csaknem kizárólag katonai érdeket szolgált. A magyar földmüvelésügyi miniszter az állami ménesintézetek tényle­ges kezelését 1869. január 1-én vette át. A minisztérium a ménesbirtokot (gazdaságot) - mely eddig mindig a ménesparancsnok irányitása alatt állott ­önállósította a m.kir. állami ménesbirtok igazgatójának vezetése alatt, aki saját ágában, tevékenységének kifejtésére teljes szabadságot kapott. A minisz­térium elrendelte az állami ménesbirtok ügyvezetésében a magyar nyelv hiva­talos bevezetését. Ennek igen nagy volt a jelentősége akkor, amikor a polgári állományba átvett jószágigazgató Brosch János és a gazdatiszti kar nagy része csak németül tudott. 1870-ben a minisztérium utasította a ménesintézetek pa­rancsnokait, "hogy az egyes főbb épületeken lévő cs.kir. jelvényeket m.kir. jelvényekkel cseréljék fel, s az időnként szükségesnek mutatkozó befestéseket nemzeti színekkel eszközöljék." A minisztériumnak ez az intézkedése olyan jelkép, amely beíetőzte azt a folyamatot, amelyet az 1868-tól folytatott kemény tárgyalások eredményeként elért. Eisőrendü feladattá vált, a katonai gazdálko­dás megszüntetése, és az "okszerű", jövedelmező' gazdálkodás feltételeinek kialakítása. Források: 1. A ménesbirtok kimutatásai az átvételkor, 1869. Közíi: Fest Imre államtitkár. /'i3/ 2. A katonai ménesintézet és a gazdaság igazgatásának szétválasztása. Országos Levéltár Földmüvelés-, Ipar és Kereskedelemügyi Mi­nisztérium Levéltára. /14/ 3. A ménesparancsnokság szervezeti felépitésére rész­letes adatokkal szolgál a minisztérium által kiadott működési szabályzat. /15/ 4. A ménesbirtok katonai gazdálkodásának csődjére és a katonai cselédek mun­149

Next

/
Oldalképek
Tartalom