Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - ADATTÁR - Perneki Mihály: Források a mezőhegyesi állami ménesbirtok és község történetéhez / 146–158. o.

húszon fellyül adgya el a többit, az közönséges tehernek elviselésére vonó marhát vegyen. Quarto: Az mi a Gyalog Szolgálatot vagy sorral való járást illeti, midőnn tudniillik nem pónzenn fogadnak embert, magok között, hanem sorjával járnak, mivel hogy három rendbeliek a sellérek, ugy mint: ház helyenn lakók, páston ülló1<, és más ember házánál nyomorgók, az kik a Falubann semmit nem bírnak az iránt iIlyen rendet tarcsanak: hogy az egész ház helyes akár Jobbágy, akár sellér, avagy penig marhás vagy marhátlan legyen, emberbül egyenIó1<épenn szolgallyon. Fél ház helyes kettő, negyed részes négy: az Pástonn ül lő és más házánál nyomorgó sellérek, nyolczann számláltassanak egy egész ház helyes ember számbann. Quinto: Ez is tudva légyen hogy a quártélyosok Lovait Szénával nem Dicamtul avagy Rovastul, hanem Házhelyestül tartsák, minthogy az egész helyes embernek rétye is több lévén, bővebben adhat Szénát, mint sem a fél helyes, vagy is negyed részes. Abrakbéli és más egyéb Intertentioja a quartélyosnak az eddig tartott mód szerint légyen. Nógrád megyei Levéltár Nógrád vármegye nemesi közgyűlésének iratai 1720. 25. doboz 2. dosszié, Sz.n. PERNEKI MIHÁLY: Források a mezőhegyes! állami ménesbirtok és község történetéhez A magyar állami ménesbirtokok gazdálkodásának megismerése a magyar történettudomány feltárásra váró feladatai közé tartozik. Az állami ménesbirtokok gazdálkodásának feltárása árnyaltabbá, változatossabbá tenné a magyar mezőgazdaság kapitalista fejlődéséről eddig alkotott ismereteinket. Az állami ménesbirtokok igazgatása - kezelése, a gazdálkodás egész rendszere sok vonatkozásban más mint a házi vagy bérleti kezelésben álló magyar nagybirtokoké, miként ez forrásközlő' tanulmányunkból is kiviláglik. A magyar állami birtokok (gazdaságok) gazdálkodásának, fejlődésének marxista értelmű megismerését eddig egyetlen tanulmány kisérelte meg, mégpedig állami gazdaságaink viszonylag közeli 1945-1948 közötti időszakának fejlődését vizsgálta meg Szakács Sándor tanulmánya, /l/ Forrásközlő' tanulmányunk a legrégibb alapítású, a legnagyobb területen gazdálkodó, a gazdálkodásban elől haladó, az ország mezőgazdasági életére a legnagyobb hatást kifejtő' állami ménesbirtok gazdálkodását veszi vizsgálat alá, 146