Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Iványi Emma: Egy Nógrád megyei levéltárosról: Nagy Ferenc 1788–1843 / 121–131. o.

15 000 főnyi lengyel sereg átvonulásáról. /27/ Kereste Kármán József tudós losonci református prédikátor, superintendens 1776 -ban készült, csak kéziratban maradt, s állítólag a megyei levéltárba beadott munkáját, a losonci református templom történetéről. /28/ Foglalkoztatta a Rákóczi szabadságharc is. A megyei jegyzőkönyvekben a szécsényi gyűléssel kapcsolatos feljegyzéseket szerette volna látni, remélve, hogy lesz rá adat, "hiszen ez éppen nem régi dolog." /29/ 1822. szeptember 6-án egy kuriózumnak számitó esemény leírását kérte, a 16 hétig, azaz négy hónapig az erdőben egyfolytában alvó "uhorszkai tót"-ró

I, akinek esetéről a megyei főszolgabiró hivatalos jelentést tett. A kb. 20 évvel korábban történt eseményt a hatósági nyomozás adatainak felhasználásával valaki meg akarta irni s Bécsben kinyomtatni. /30/ Mocsáry Antal munkáinak sorsáról is értesítette a levéltárost. 1821. június 4-én közölte vele, hogy közrebocsátandó müvét Heves megye, ahol ő 1804 óta táblabíró, körlevélben ajánlja és elő is fizet rá. Az érsek vállalta a papi rend részére való előfizetést. Kérte, segítsen Nagy Ferenc is a terjesztésben. 1823. december 3-án arról számolt be, hogy egy munkáját a cenzúra elé terjesztette s ha az nem fogja sokáig hevertetni, akkor legkésőbb júniusban meg is jelenik. Előfizetőket az újságokban való meghirdetés utján próbált szerezni. 1840 februárjában a Nógrád megyei főispánok, adminisztrátorok, rendes és helyettes alispánok névsorára Kasics Ignác udvari ágensnek volt szüksége, aki az adatokat Jankovics Vincétől kérte. Jankovics /3I/ a kérelmet, Mocsáry munkájára is hivatkozva, február 25—i levelében Nagy Ferenchez továbbította. Ugyancsak névsorokat kért Nagy Ferenctől 1828. október 27-én Lakner István, azonkívül kért még beiktatással kapcsolatos iratokat és királyi adományleveleket, 1843. március 18-án pedig fontos megyei nyomtatványokba szeretett volna bizalmasan betekinteni, amelyekben a megyei választmányok az országos küldöttségek munkájára tettek észrevételeket. Kerestette az 1804. évi jegyzőkönyvekben azt a beszédet is, amelyet Szentiványi János alispán azon alkalommal tartott a közgyűlésen, hogy I. Ferenc felvette az ausztriai örökös császári cimet, továbbá a megyei főjegyzőnek 1835. március 19-én tartott magasztaló beszédét ugyancsak I. Ferenccel kapcsolatban. Nagy Ferenc a tudomány és a művészet iránt érdeklődő, képzett, olvasott ember volt. Könyvtárát gyarapitotta, és az írók, mint Mocsáry esetében is láttuk, gyakran kérték fel munkáik terjesztésére. 1828. szeptember 2-án Dudits István ügyvédtől kapott nyugta szerint ennek sajtó alatt levő "Nomenclator opus tripartiti consuetudinarii incl. regni Hungáriáé a Stephano de Verbeucz anno 1524 concinnati..." c. munkájára fizetett elő, ami Pesten 1829-ben jelent meg. /32/ Nagy Ferenc megrendelt példányát 1829. augusztus 23-i levele kiséretében küldte el, kérve, segítsen a terjesztésben. 1836-ban jelent meg Básthy József pesti táblai ügyvédnek "Magyarok emlékei a velük rokon s azon egy kormány alatti nemzetekivel 1526 óta" c. müvének első (s egyúttal utolsó) kötete. /33/ Básthy még 1833-ban több alkalommal irt Nagy Ferencnek, kérte tőle Nógrád megyének a könyv terjesztésével kapcsolatos végzését másolatban. /34/ 1835. július 23-án Klestinszky László ügyvéd 125