Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - Tirnitz József: Az alsófokú iparigazgatási szervek és ügykörük alakulása 1945–1950 között / 473–502. o.
4-dl d, hatóságok, ipartestületek, magánfelek megkereséseire az egész iparügyet /igazgatás,oktatás, munkaviszony, munkabér, munkásvédelem minden ágát/ felölelő kérdésekkel kapcsolatban állást foglaltak az érvényben lévő jogszabályok, a helyi viszonyok és szokásjog mérlegelésével, e, a kamarai kerületben alakitott ipartestületek létesítésével, átszervezésével, megszűnésével és működésével kapcsolatos teendőket láttakel az 1932: VIII .t c-ben foglaltak alapján, mindenekelőtt véleményezés formájában: aa, uj ipartestületek létesítésének, a meglévők hatásköre megváltoztatásának szükségessége ügyében* bb, a kötelező testületi taglétszám módosításának miniszteri engedélyezésével kapcsolatban, cc, átszervezések /beolvadás, összevonás, kiválás , megosztás , megszűnés/ szükségessége és mértéke, valamint az ilyen módon felszabaduló testületi vagyon felosztásának és felhasználásának módja felo'l, dd, hatósági funkciók végzésére alkalmatlan, vagy mulasztást elkövető ipartestületeknek e funkciók alóli felmentése ügyében, hasonlóképpen, ee, ipartestületi önkormányzati szervek törvényellenes, vagy a testületi érdekek kárára kifejtett, vagy az államra, a társadalmi rendszerre veszélyes működésével kapcsolatban, ff, az ipartestületek működéséről és tevékénykedéséről tájékozódtak, egyrészt az évi jelentések és a kormány tagjaihoz intézett testületi beadványok másolatai révén, amelyeket kötelesek voltak az illetékes kamarának megküldeni, másrészt az ipartestületi közgyűléseken tanácskozási és inditványozási joggal való részvétéi utján, f, nyilvántartásokat vezettek a kerületben lévő vállalatok védjegyeiről, az ipari mintákról, cégbejegyzésekről és az azokban történt változásokról. g, A 3O.OOO/I936. Ip.M. sz. rendelet 15-32. §-ai /3/ a kereskedelmi és iparkamarák ügykörébe utalták a mestervizsgálatok ügyét. A kamarák állapították meg az illetékes ipartestületek meghallgatása után, hol és milyen iparágakban alakuljanak mestervizsgáló bizottságok. A kamara elnökei nevezték ki 3 évi időtartamra - az IPOK véleményét kikérve - a bizottságok elnökeit, továbbá a tagok 1/3 részét. A fennmaradó 2/3 részt az ipartestületek elöljáróságai választották. Ha azonban ez utóbbiak megtagadták ilyen vonatkozású kötelezettségüknek teljesítését, a kamarai elnököket illette a jog, hogy a vizsgabizottságok valamennyi tagját kinevezzék. A kamarák befolyást gyakorolhattak a kiküldött képviselőik utján, akiknek javaslattevő és szavazási joguk volt, a vizsgálatok menetére és a vizsgaeredményekre. A vizsgára bocsátást kérő iparos folyamodványa, a mellékletekkel együtt a kamara utján jutott el döntés végett az illetékes bizottság elnökéhez és a kamara értesitette az érdekelt iparost a döntés eredményéről. Visszautasító döntés ellen az I.f. iparhatósághoz való fellebbezésnek volt helye. - A viszga lefolyásáról készült jelentés egy példányát a kamara iktatta, adatait pedig nyilvántartásba vette. Egyúttal értesitést küldött a mesterlevél kiadásáról annak az ipartestületnek, amelynek kereteiben az illető vizsgabizottság alakult.