Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - Tirnitz József: Az alsófokú iparigazgatási szervek és ügykörük alakulása 1945–1950 között / 473–502. o.

kó2 h, Szólni kell a kereskedelmi és iparkamara választott bíróságáról ,/

V amely a tisztességtelen verseny kérdéseiben felmerülő viták eldöntésére volt létesithető. Hatásköre csak azokra az ügyekre terjedt ki, amelyekben a felperes kártérítést nem követelt és igy a kereset csupán abbahagyásra irányult. Annak a törvényszéknek az elnöke gyakorolt felette közvetlen felügyeletet, amelynek területén a kamara szék helye volt. A választott biróság elnöke csak tényleges szolgálatban álló Ítélőbíró lehetett, két tagja pedig a kamara választott bíróinak névjegyzékébe felvett egyének közül volt választható. Eljárási szabályait vagy rendelet határozta meg, vagy maga a választott biróság állapította meg. Határozatait tanácsban hozta, s eredeti Ítéleteit a kamara irattárában kellett megőrizni. - ítéletei ellen a területileg illetékes ítélőtáblához való felfolyamodásnak megvolt a lehetősége, a tábla határozata elleni további fellébbvitelnek kizárásával. A választott biróság ítéleteinek érvénytelenítésére peres utón kerülhetett sor. A perek lefolytatására az a törvényszék volt illetékes, amelynek területén a kamara székhelye feküdt. X X X X X A 9180/19^-0 M.E. sz. rendelet /5/ azzal, hogy a rendes és póttagok, valamint a levelező tagok megbízatását megszüntette, a kamarák autonómiáját felfüggesztette. Feladataik további ellátásának biztosítása érdekébe n minden kamarához miniszteri biztos kiküldését rendelte el. Egyúttal mindazokat az ügyeket, amelyekben azt megelőzően a kamarák közgyűlése, osztály-ülése, valamely bizottsága, vagy az elnöki tanács járt el, a biztosok hatáskörébe utalta. Működésük támogatásara a kamara kerületében adózó iparosok /és kereskedők/ sorából létesítendő véleményező bizottság alakításáról intézkedett. Az idézett rendelet ideiglenes, átmeneti jelleget szánt az abban foglaltak hatályának. Érvénytelenítésére azonban még csak a felszabadulás után került sor. IV. Iparfelügyelő /Budapest, Debrecen, Győr, Gyula, Kaposvár, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely/ Az iparfelügyelői szolgálatot az 1893:XXVIII. te. hivta életre. Az iparügyi /1935. előtt a kereskedelemügyi /6//miniszter az iparfelügyelők, mint alája rendelt hivatalnokai utján gyakorolta az ipari ügyekre vonatkozó törvények, elsősorban az ipari balesetelháritás, a munkavédelem és az iparegészségügy jogszabályai megtartásának ellenőrzését. Az ezen a téren észlelt hiányosságok elhárítására, a mulasztások pótlására irányuló törekvések eredménytelensége esetében az ipar felügy el ők az illetékes iparhatósághoz fordultak a megfelelő eljárás megindítása érdekében. Ezekben az ügyekben tehát hatósági jogkörrel nem rendelkeztek. Az iparfejlesztéssel kapcsolatosan rájuk ruházott feladatok teljesítése során is csak véleményezési és