Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - IRODALOM - Jenei Károly: Pesterzsébet, Soroksár. Budapest XX. kerületének múltja és jelene. Budapest, 1972. / 95–96. o.

95 Pesterzsébet, Soroksár. Budapest XX. kerületének múltja és jelene Budapest, 1972. • A televízióban néhány éve lezajlott kerületek közötti vetélkedők nyomán Budapest valamennyi kerületében szemmel láthatóban fellendült a helytörténeti kutatás.- Helytörténeti munkaközösségek, klubok alakultak s különböző értékű monográfiák születtek. E mozgalom eredménye a jelen tanulmánykötet is, melyben történészek és közigazgatási szakemberek szólnak a főváros egyik legnagyobb kerületének gazdag múltjáról, jelen életéről, eredményeiről, gondjairól és fejlesztési terveiről. A XX. kerület két települési egysége közül Pesterzsébet helyén egykor Gubacs falu terült el, melynek nevét először az 1067 körül keletkezett századi monostor alapító levele emliti. A falut Zsigmond király 1424-ben feleségének adományozta. Gubacs a XV. század elején már elhagyott hely, puszta, ahol 1514.június 21-én Dózsa György alvezérének, Száleresi Ambrusnak egyik vereséggel végződött csatája zajlott le. Ettől kezdve nem sok emlités történik az elpusztult településről. 1847-ben a puszta Soroksárral együtt Sina Simon György br. birtokába került, aki azt 1864-ben parcelláztatta. Az igy keletkezett uj település 1870-ben Erzsébet királynő tiszteletére az Erzsébetfalva nevet vette fel. A még Soroksárhoz tartozó kisközségben 1890-től kezdve gyárak egész sora telepedett meg. Ezzel pedig együtt járt a munkásság számának rohamos növekedése. A munkaerő kiuzsorázása ellen a munkásság szervezkedni kezd, 1894-ben Munkás Önképző Egylet alakult. Erzsébetfalva 1897-ben a fejlődés következtében Önállósult és nagyközséggé alakult. Területén 1910-ben 13 nagy iparvállalat működik. A Tanácsköztársaság alatt az erzsébeti munkásság nagy lelkesedéssel állt a tanácshatalom mellé. Ennek egyik jeleként Erzsébetfalva a Leninváros nevet vette fel. A munkásság szervezett ereje az ellenforradalmi korszakban is töretlen maradt. • Az 1923-ban Pesterzsébet néven rendezett tanácsú várossá alakult egykori Erzsébetfalva 1945. január 9-én szabadult fel. A kerület másik települési egységének, Soroksárnak a történelmi múltja is messzire nyúlik vissza. Nevét Anonimus krónikája emliti először. Gubaccsal ellentétben a XVII. sz. közepéig lakott hely. Mint annyi sok más Pest környéki település a török hódoltság alatt, 1650 körül pusztult el. 1729-ben a környékén fekvő pusztákkal együtt Grassalkovich Antal birtokába került, aki Soroksárt 1741-ben németekkel telepitette be. 1760-ban vásártartási jogot kapott és mezővárosi rangra emelkedett. Az abszolutizmus korszakában földesurával Sina báróval birtokpert folytatott. Soroksár 1872-ben nagyközség lett. A község sokáig mezőgazdasági jellegű, csak az ellenforradalmi korszakban alakult néhány nagyobb iparvállalat. Munkaerő-feleslege rendszerint a pesterzsébeti Juta-gyárban helyezkedett el. A község 1945. január 3-án szabadult fel. A két települési egység a felszabadulás után még néhány évig a maga külön életét élte. 1950. január 1-én történt meg, mint XX. kerület Nagybudapesthez való csatlakozásuk. A tanulmánykötet első részének hét szerzője a két településnek most vázlatosan ismertetett történelmi múltját gazdag forrásanyag feldolgozásával sokrétűen, színesen és olvasmányosan tárja elénk. Különösen ki kell emelni dr. Irásné Melis Katalin: A XX. kerület régészeti emlékei, dr. Kubinyi András : Gubacs, Soroksár és környékük a honfoglalástól a török hódoltságig, dr. Nagy Lajos : A török uralomtól a szabadságharcig, dr. Sándor Pál: A soroksáriak pere a Sina bárókkal és dr. Sallay Gézáné : A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság Erzsébetfalván c. tanulmányait. Az első rész többi tanulmányának a szerzőjét is elismerés illeti. Soroksár kapitalista kori történetével kapcsolatban azonban felvetődik a kérdés, a szerzőnek csak sajtóanyag állt tanulmánya megirásához rendelkezésére? Az erzsébetfalvai munkásmozgalommal foglalkozó három tanulmányt is célszerű lett volna egy fejezetben összevontan megszerkeszteni. A két település kapitalista kori történetének gyáripari adataira is kívánkozik néhány észrevétel. Áz ipari vállalatok nem teljes cégnevükön szerepelnek a két vonatkozó tanulmányban.