Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - IRODALOM - Szilágyi Gábor: Üzemtörténeti füzetek / 96–99. o.

96 A pesterzsébetiből hiányzik a Neményi Testvérek Papírgyára Rt, a Glóbus Fonó-, Szövő- és Redőnygyár Rt és a Grokó Textil Rt ismertetése. A Györffy-Wolff Fémárugyár Rt-t nem 1900-ban, hanem 1908-ban alapították és gyártelepe a Török Flóris u. 116.sz. alatt volt, melyet később a Hazai Kötszövőgyár vásárolt meg, miután a Györffy-Wolff Fémárugyár Rt 1932-ben beolvadt a Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt-ba. (149. o.) A Kőszénbánya és Téglagyár Rt helyes cégneve : Kőszénbánya s Téglagyár Társulat Pesten, melynek a Gubacsi Téglagyár csak egyik üzemegysége volt. (133.o.) A tanulmánykötet második: "A jelenkor krónikája" cimet viselő részében 10 szerző 9 tanulmánya a két településnek a felszabadulást követő eseményeiről, a XX. kerület megszervezéséről és tanácsi apparátusának működéséről, társadalmának, gazdaságának életéről, közoktatásáról, művészetéről és népművelési munkájáról ad sokoldalú részletes ismertetést és elemzést. Mindezeket kiégésziti a kerület városfejlesztési és várospolitikai elgondolásainak a részletezése. A jól és szakszerűen megirt tanulmányok éles képet adnak a kerület életének minden területéről. A gazdasági élettel foglalkozó részhez kivánok csak néhány megjegyzést fűzni. A Hazai Kötszövőipart Lehr Frigyes nem 1926-ban, hanem 1922-ben alapitotta. (275. o.) A Posnansky és Strelitz Rt kátránygyára nem 1935-ben, hanem 1934-ben alakult át részvénytársasággá. Iratanyagát pedig nem söpörte el a két világháború, amint azt a szerző állitja.(283. o.) A vállalat töredékes iratanyagát jelenleg a Fővárosi Levéltár őrzi. A tanulmánykötet két részéhez adattár csatlakozik, melyben dr. Lakatos Ernő a két település területének, népességének, házainak és lakásainak 1850-1970, illetve 1785-1970. évi alakulásáról ad számszerű áttekintést. A kötetet végül név- és tárgymutatók, valamint jól összeállitott kronológia zárják le. A kerületi helytörténetirás meglehetősen problematikus jellegű. A főváros kerületeinek a területe 1930-óta többször változott. A másik nehézséget az okozza, hogy a levéltárakban a forrásanyag nem kerületek szerint tagolódik. A XX. kerület tanulmánykötete esetében mindez nem okozott problémát, mert a kerület 1950. előtt önálló életet élt két települési egységből alakult. A kerületi tanács ezért helyesen döntött, amikor a szerkesztés feladatának a zömét a Pest megyei Levéltár igazgatójára bizta, aki a szerzőknek a levéltárban őrzött forrásanyag felhasználása tekintetében értékes segitséget adott. Mindent összegezve a tanulmánykötet mind a tanulmányok színvonala, mind a szerkesztés szempontjából további kerülettörténetek számára mintául szolgálhat. Jenéi Károly üzemtörténeti Füzetek Magyarországon az üzem történetírás rövid múltra tekinthet vissza. Felszabadulás előtti történeti irodalmunk e műfajba tartozó termése elenyészően csekély, és nem sok előrelépés történt e tekintetben az 1945. évet közvetlenül követő néhány esztendőben sem. Hazai üzemtörténeti irodalmunk valódi megindulásának és örvendetes kibontakozásának időszakát ennek megfelelően az utolsó másfél-két évtizedre kell korlátoznunk. Az üzemek története iránt megnyilvánuló egyre szélesebb körű érdeklődés a tudományos megismerés elmélyítésének szempontjain túlmenően a meglevő és állandóan növekvő társadalmi igényben leli magyarázatát. Munkásosztályunk és üzemi értelmiségünk felismerte azt, hogy a múlt tapasztalatainak összegyűjtése és felhasználása révén a jövő tudatos formálásának egyik fontos eszközét veheti birtokába. A lelkes üzemi kollektívák által gyűjtött anyag feldolgozását is jórészt vállalati dolgozók végezték el és természetes, hogy az így létrejött munkák zöme nem, vagy csak részben volt képes a tudományos igényeknek megfelelni. Hivatásos történészek és levéltárosok közreműködését és támogatását kellett tehát biztosítani ahhoz, hogy a következőkben az üzemi kollek-