Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - IRODALOM - Schneider Miklós: A jugoszláv terminológiai szótárról / 643–645. o.

644 II. A levéltári anyag A. Iratfajták 16 B. Dokumentumfajták 100 III. A levéltári gyakorlat A. Igazgatási feladatok 4 B. Rendezés 39 C. Selejtezés 14 D. Segédletkészítés 25 E. Ügyfél- és kutatószolgálat 11 F. Kiadványi munka 23 G. Közművelődési, oktatási munka 1 IV. Technikai kérdések A. Levéltári épület, berendezés 16 B. Konzerválás, restaurálás 25 C. Reprodukálás 44 A fogalmakban, ill. szakkifejezésben való eligazodást a kötet végén található négynyelvü betűrendes mutató segiti. Látható, hogy a fogalmak rendszere világos, bár bizonyos vonatkozásokban elképzelhető lenne az átcsoportosítása /pl. az I/B és III/A csoport részben fedi egymást, a IV/A csoport szorosan kapcsolódik az I/B-hez is, továbbá a II. főcsoporton belüli megoszlás sem egészen világos/. Hiányolni lehet ezenkívül, hogy egyes fogalomcsoportok meglehetősen kidolgozatlanok még: legszembetűnőbb ez a III/G csoportnál, ahol tulajdonképpen csak maga a cimszó a feldolgozott egyetlen fogalom, de hasonlóképpen kevés fogalmat tartalmaz a III/A csoport is, az itt szereplő négy f.ogalom: irattárak felügyelete, iratá-tvételi napló, iratbegyüjtési napló, szervdosszié távolról sem meríti ki az igazgatási teendők fogalomkörét. Igaz, a kötet előszavában utalnak arra, hogy a nyelvek élnek és ezért a szótár nem tekinthető teljesnek, mintegy utolsó szónak a jugoszláv terminológia kérdésében, mindez azonban nem magyarázza kielégítően a fent említett hiányokat, melyek a szótár továbbfejlesztését teszik szükségessé. Jugoszlávia szövetségi állam-jellegéből fakadóan sajátos feladatot jelentett, hogy a levéltári szakkifejezéseket meg kellett nevezni több jugoszláviai nyelven, így a cimszók mindenütt négy nyelven - horvátul, szerbül, szlovénül és macedónul vannak megadva. Igaz, ez bizonyos mértékben szószaporitásnak tűnik, hiszen a 350 szakkifejezés között alig 50-60 van, amelyeknek alakja egyik-másik nyelvben eltérő, a többi - tekintve, hogy a négy nyelv meglehetősen közeli rokona egymásnak - mindegyikben azonos. Talán a horvát nyelv latinbetüs írása volt az indíték arra, hogy a fogalmak meghatározása /melyek nem a szoros értelemben vett definíciók, hanem inkább csak a