Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - IRODALOM - Schneider Miklós: A jugoszláv terminológiai szótárról / 643–645. o.

643 A jugoszláv terminológiai szótárról Immár több, mint félévszázada adtak hangot először magyar levéltári berkekben annak az igénynek, hogy a nem eléggé megállapodott, olykor több különböző fogalom megjelölésére használt levéltári szakkifejezések között rendet kellene teremteni, mégpedig a levéltári fogalmak tisztázása és a fogalmaknak megfelelő szakkifejezések állandóvá tétele által, Herzog Józsefnek a Levéltári Közlemények 1932. évi számában közzétett irása óta hazánkban is és más államokban is a levéltárosok nagy erőfeszitéseket tettek és tesznek ma is, hogy megteremtsék a közös nyelvet, az egységes levéltári terminológiát. Az elmúlt két évtized már meg is hozta helyenként ennek a munkának a gyümölcsét. Elég itt csak - kiragadott példaként - az 195°-es években megjelent cseh és lengyel levéltári szótárra utalnunk; közismerten jelentős továbbá az 1964-ben Londonban megjelent Elsevier's Lexicon of Archive Terminology amely hat nyelven /franciául, angolul, németül, spanyolul, olaszul és hollandul/ közli a szakkifejezéseket; 196ó-ban a Szovjetunió Levéltári Főigazgatósága adta ki a levéltári terminológia kisszótárét és jól tudjuk, hogy a hazai munkálatok is kiléptek már a kezdeti stádiumból, hiszen a készülő terminológiai szótár egyes részei már megvitatásra is kerültek. Ezekhez az eredményekhez csatlakozik legújabban az 1972-ben megjelent jugoszláv terminológiai szótár /

Rjecnik arhivske terminológije Jugoslavije , Zagreb, 1972/ melyet a Jugoszláv Levéltáros Egyesületek Szövetsége /Savez druStava arhivskih radnikov .Jugoslavije / 1963. július 6-i határozata alapján Macedónia, Szerbia.Montenegró, Szlovénia és Horvátország levéltárosaiból álló szerkesztőbizottság állitott össze Mirko Androic* főszerkesztő, horvát levéltáros felelős vezetésével. A terminológiai szótárakkal szemben támasztott alapkövetelmények, vagyis a fogalmaknak egy egységes és logikus rendszerbe való foglalása, majd a fogalmak egyértelmű, szabatos meghatározása - melyek a hazai terminológiai tevékenységnek is vezérfonalául szolgálnak - jugoszláv kollégáinknak is jól felismerhető célkitűzést jelentettek. Nyilván ők már jól hasznosították az Elzevir-lexikon tapasztalatait is, bár szemnél láthatóan tovább léptek annál. Elég itt arra utalni, hogy az Elzevir kiadvány 175 fogalmával szemben a jugoszláv szótár 350 fogalmat határoz meg és sikerült világosabbá, logikusabbá tenni a fogalmak csoportosítását, a szótár szerkezetét is. A 35O szakkifejezés az alábbi beosztás szerint található a műben: /feltüntetve az egyes csoportokban levő terminusok számát/ I. Altalános rész A. Levéltár tan és történeti segédtudományok 16 B. Levéltárak és irattárak 16