Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - IRODALOM - Gazdag István: Hajdúnánás története. Szerkeszti: Rácz István. Hajdúnánás, 1973. / 640–642. o.

640 Hajdúnánás története Hajdúnánás, 1973 Szerkeszti: Rácz István A hajdúkutatás az utóbbi években jelentős mértékben fellendült. A Debreceni Déri Múzeumban 1966-ban megtartott "A hajdúk a magyar történelemben" cimü tudományos emlékülést a hajdúvárosok monográfiáinak sora követte. 1973-ban jelent meg kilenc tagú szerzői kollektiva munkájának eredményeként Hajdúnánás monográfiája. A város történetének ez már a második feldolgozása, hiszen 1900-ban Barcsa János megirta "Hajdu-Nánás város és a hajdúk történelme" cimü munkáját. A korabeli ismertetés szerint "Amennyire sikerült a város belső életének rajza, annyira nem elégit ki bennünket a tulajdonképpeni történeti rész". A varostörténet hiányosságának okát "...forrásainak hézagosságában, s a szükkörü levéltári kutatásban találjuk". A Rácz István szerkesztésében megjelent monográfia egyik legfőbb erényét éppen e felkutatható források maximális felhasználásában és kritikai elemzésében találjuk. A szerkesztő bevezető tanulmányában hangsúlyozza: "Az adatfeltárás annál inkább velejárója monográfiánknak is, mert az eddigi feldolgozások a várostörténetnek több alapkérdését - pl. hajdú jellege - csak részben világították meg, egyes témaköröket pedig - mezőgazdásági termelés, agrártársadalom szerkezete, népességalakulás, pártpolitikai viszonyok stb. - meg sem kisérelték a megoldás útjára terelni". A kutatás során a hagyományos forrastipusok mellett a szerzők eddig érintetlen forrásanyagokat is bevontak a vizsgálódási körükbe, hogy ezzel a forrásbázis szélesitése mellett a források kontrollját is eredményesebben tudják alkalmazni. Meggyőződésünk, hogy a tanulmányok irói komplex kutatásra törekdtek még akkor is, ha ezt a célkitűzést nem tudták maradéktalanul megvalósítani. A monográfia értékét emeli a következetesen megvalósított egységes szerkesztői koncepció, amely a kutatás középpontjába a gazdasági-társadalmi struktúra elemzését állította, ezen keresztül eredményesen tudták a szerzők megragadni a társadalmi változások fő erővonalait. Egyet kell értenünk a szerkesztőnek azzal a megállapításával is, hogy a város történetének minden részletét nem lehet véglegesen lezártnak tekinteni, de a "...jövő város kutatása inkább csak továbbfejleszti és bőviti ismereteinket, mintsem a múltról alkotott megállapításainkat lényegesen módositaná". Rácz István szerkesztői előszava - tanulmánynak is beillik - a helytörténetÍrásról tesz fontos megállapításokat, majd bevezeti az olvasót a monográfia megirásának műhelytitkaiba, feltárja a kötet megírásának nehézségeit. A könyv 12 tanulmányt tartalmaz. Mody György tanulmánya érdekes összefoglalását adja a város hajdútelepités előtti történetének. A magyarság megjelenése előtti népcsoportok életét az ásatások