Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - IRODALOM - Gazdag István: Hajdúnánás története. Szerkeszti: Rácz István. Hajdúnánás, 1973. / 640–642. o.

641 eredményei alapján mutatja be, bár jelzi, hogy Nánás határában rendszeres régészeti kutatás csak a közelmúltban kezdődött meg. Az Árpád-kori leletek és a XIII. századtól szórványosan megjelenő irott emlékek alapján kirajzolódik az olvasó előtt a honfoglalók és a megtelepülök társadalmának és gazdaságának szerkezete és a letelepülés rendszere. Kováts Zoltán a rendelkezésre álló forrásanyag birtokában eredményes kísérletet tesz Nánás népesedéstörténetének vizsgálatára. A korabeli források felhasználhatóságát megneheziti, hogy az összeirások zömmel adózási célokra készültek, jellegüket tekintve különböztek egymástól. A szerző az össznépesség meghatározásánál helyesen differenciálja azokat a társadalmi alapegységeket, amelyekből következtetni lehet a tényleges össznépességre. A népesedési viszonyok alaptényezőinek - a házasságkötések, a születések és a halálozások - elemzése és a levont tanulságok a monográfia értékes részét képezik. A tanulmány befejező részében a népességnövekedés és a természetes szaporodás kérdésének vizsgálata szerepel. A feudalizmus és a kapitalizmus korabeli Nánás gazdasági és társadalmi struktúráját Orosz István és Oláh József tanulmányai vizsgálják. A város társadalmát története folyamán alapvetően a mezőgazdaság formálta, igy természetes, hogy a monográfia egyik meghatározó jelleggel biró tanulmánya a mezőgazdasági termeléssel és az agrár társadalommal foglalkozik. Túlzás nélkül állithatjuk, hogy Orosz István által feltárt források hatalmas tömege, ezek rendkivül korrekt felhasználása a tanulmány imponáló tartalmi vonatkozásaival együtt kiemelkedő érdeklődésre tarthat számot. Nem volt hálás feladata az ipar és a kereskedelem történetét feldolgozó Oláh Józsefnek, hiszen a város történetében e tevékenység nem volt számottevő* A szerző a rendelkezésre álló adatokból eredményesen bontotta ki a város iparának és kereskedelmének jellemzőit. A politikai fejlődés vizsgálatát Rácz István Jobbágyi alávetettség-ha jduvárosi szabadság cimü tanulmánya nyitja meg. A hajdúság történetének fontos kérdéseit vizsgálja a szerző, összevetve azokat a hajdúkutatás legújabb eredményeivel. A hajdúszabadság, a városigazgatás és a társadalmi fejlődés fejezetekből kitárulnak a hajdúváros társadalmi-politikai fejlődésének legfontosabb vonulatai. Fehér András az önkényuralomtól a felszabadulásig terjedő időszak társadalmi-politikai fejlődését vizsgálja tanulmányában. A kis város politikai pártjainak csatározásai, a forradalmak korszaka és eseményei, az ellenforradalmi évek munkásmozgalma elevenedik meg a monográfia e fejezetében. Bajkó Mátyás az egyházszervezet és iskolaügy bemutatására válla lkozott. Szines foltja a kötetnek Dankó Imre néprajzi tanulmánya, mely a helyi néphagyomány legfontosabb elemeit mutatja be. A népi demokratikus korszak társadalmi-politikai történetét Fehér András tanulmánya tartalmazza. A szerző - az e korszakra vonatkozó legújabb feldolgozásokra és széles forrásbázisra támaszkodva - mesterien fogja össze 19^-5-19^9 rendkivül mozgalmas időszakát.