Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - IRODALOM - Vass Előd: Fejér megyei történeti évkönyv 6. Szerkeszti: Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1972. Tanulmányok és források Fejér megye történetéhez 6. / 637–639. o.

639 Tanka János: Szánthó Gábor abai református segédlelkész feljegyzései az 1848-4-9-es évekről c. forrásközlése az 1848. szeptemberi és októberi megyei forradalmi események igen értékes leirását nyújtja az ebben közvetlenül résztvett vezetők személyes sorsán keresztül. A kézirat eredeti példánya az eseményekben szintén résztvett leiró örökösei tulajdonában van, és azt az 1950-es évek elején a szerző néhány más résztvevő unokájával való beszélgetései alapján kiegészítette. Az eredeti leirás forrásközlése a helytörténetírásban felhasználható szóbeli hagyomány kiemelkedő közlésének tekinthető. Jenéi Károly: Iratok Fejér megye török hódoltság korai történetéhez c. forrásközlése a megyének a századfordulón megirt monográfiája nagyszerű kiegészítését nyújtja. A 37 egykorú dokumentum Fejér megye 25 hódoltsági településének életéről ad hírt, elsősorban a török és magyar földesurak levelezéséből. A szerző ezzel a megye hódoltság kori történetének pontosabb megrajzolását annak fennmaradt magyar forrásai segítségével most elsőként végezte el. Forrásközlése országos méretekben is követendő példa lehetne a megyei hódoltság kori okmánytárak elkészítésére. A török időkre vonatkozó egykorú szórványos forrásokból Móra Magda: Források Fejér megye törökkori történetéhez c. forrásközlése idéz fel több értized távlatából 9 fennmaradt levelet és határ járási jegyzőkönyvet. Ezek a török adózásra s helyi határhasználatra vonatkozó adatokat őriztek meg számunkra, s egyben a török kiűzése utáni közvetlen állapotokat elevenítik fel. Nagy Lajos: Adatok Fejér megye történeti-földrajzi névanyagához c. forrásgyűjteménye a megye névanyagának jelentős részét, 92 község 4-000, főleg XVIII-XIX. századi földrajzi nevét sorolja fel. A gyűjtemény leginkább a Fejér megyei Levéltár anyagának feldolgozásából készült, de a szerző maga jelölte meg a kiegészítésre vezető kutatások útját az Országos Levéltár táblai perek csomóiban megbúvó birtokleirásaiban szereplő és a jelenkori, még élő földrajzi névanyag lejegyzésével. Gyűjteménye közlését a nagymértékű pontosság és a közérthetőség jellemzi. A kötetben még Kállay István: Hiemer Mihály és Farkas Gábor: Ujabb adatok Balogh Jánosnak, a székesfehérvári Forradalmi Törvényszék vezető védbiztoságnak élettörténetéhez c. Írásokkal ismerkedhetünk meg. Az előző életrajzban a török kiverése utáni korszakban a város legjelentősebb patrícius családjából származó városi vezető s családja történetéről saját levéltáruk feldolgozása alapján részletes képet kapunk. A második életrajzban, Balogh János életpályájának 1919 őszétől a Szovjetunióban 1957-ben bekövetkező haláláig terjedő, és a megyei munkásmozgalom történetéhez jelentős dokumentumokat szolgáltató szakaszát ismerjük meg. Az életrajzot Balogh Jánosnak az MSZMP KB Párttörténeti Intézetében őrzött hagyatékából és az egykorú sajtóból merített cikkek alapján követhetjük. A kötet hely-, név- és tárgymutatóval egészül ki, amely nagyszerű segítséget nyújt minden olvasójának. Vass Előd