Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - ADATTÁR - Scholz Tamás: Amit a filatélia mondhat a levéltárnak / 617–633. o.

624 Az előzőekben tárgyalt kezelési jelek valamelyikét, vagy egyszerre többet is kötelező volt alkalmazni, részben a feladó, részben a postahivatalnok által ráirva a levélre, hogy a levél pontosan továbbittassék a rendeltetési helyére. A hivatalos, tehát kötelező kezelési jelzéseken tul azonban találhatók a leveleken olyan feljegyzések vagy utalások, amelyek a cimzésben jelentkeztek, vagy a levél utvonalát szabták meg, és melyek nem tekinthetők hivatalos jelzéseknek, rendszerint a feladó irta rá levelére. Leggyakoribb e jelzéseknél az útvonal feltüntetése, esetleg az "utolsó posta" feltüntetése, melyeknél "per", "p", vagy "által" /3 ábra/ elő- illetve utószót irták a helység felsoroláshoz. Szintén gyakori a cimhelység előtt az "á", "zu","in" jelzés, mely a -ba-be francia, illetve német jelzése. Esetenként a német "an" szócskát is megtalálhatjuk, Filatelista körökben sokáig úgy tartották, - és nem kevesen ma is ezt állitják - hogy a boriték felső részén a feladó által ráirt kis kereszt, vagy kettős kereszt annak a jelzése, hogy a levelet postán továbbítsák. Véleményem szerint, mivel azokon a leveleken, melyeken ez a kereszt megtalálható, rendszeresen a levél első oldalának tetején is ott van, nem kezelési utasitás, hanam a "kereszt jegyében kezdem" mondásnak jeleként fogható fel. Fontos területe a levelek kezelésének a feladási, érkezési hely, kelet és a különleges kezelési bélyegzők megjelenése a postai bellezelésben. A bélyegzők a gazdasági-társadalmi fejlődésben nálunk magasabb szintet elérő országokban már a XVII. században fellelhetők. így 1661 május 15-én az angliai Yarmouth helység postamestere használt először keletbélyegzőt, Hollandiában 1667-ben, helybélyegzőt 1695-ben Franciaországban használtak először. Az Osztrák birodalomban 1751-ben Bécsben használtak először hely bélyegzőt Wien felirattal. Hazánkban az első bélyegzőt eddigi ismereteink szerint 1752-ben Debrecenben és Tokajban alkalmazták, majd röviddel utána Nagyszombatban is bevezették. Jogos, annak feltételezése, hogy nem ezeken a postahelyeken használták először a bélyegzőt, hanem Pozsonyban, vagy Sopronban, azonban ilyen bélyegzést eddigi kutatások során még nem sikerült találni. Alátámasztja ezt a tényt is, hogy az eddig 1758-ból ismert első érkezési keletbélyegzőt a soproni levéltárban 1753-ból keltezett iraton már találtam, vagyis jó 5 évvel korábbi használata vált igy ismertté. Remélem, hogy a korabeli anyag kutatásával az Országos Levéltár hatalmas anyagából elő fog kerülni e feltételezett, és az ismerteknél korábbi bélyegzés is. 1780-ig jelenlegi ismereteink szerint csak 15 magyarországi postahivatal használt feladási helybélyegzőt. Ismerünk ezen időszakból olyan "negativ" bélyegzést is, amikor a postamester a viaszpecsétnyomóját használta festékezve bélyegzésre. Természetesen igy a cimeres pecsét negativ lenyomatát láthatjuk. Későbbi években készültek negativ bélyegzők is, de ezek a rendelkezéseknek megfelelően a helység nevét és esetleg PA = postamt jelölést tartalmazták, és sohasem látható cimer rajta, mint az előzőeken. /7,8,9 sz . ábrák./