Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - ADATTÁR - Scholz Tamás: Amit a filatélia mondhat a levéltárnak / 617–633. o.

617 SCHOLZ TAMÁS: Amit a filatélia mondhat a levéltárosnak A filatélia mint tudomány már több mint 100 éves múltra tekinthet vissza. Hazánkban jelenleg reneszánszát éli, amelynek katalizátora a Magyar Bélyegek Monográfiája cimü, hézagpótló többkötetes mü lett. A filatélia szinte minden területén ' széles körben megindult az ujabb kutatás, és egyre több tudományos igényű munka jelenik meg a megfelelő szaklapokban. Mutatja a nagy érdeklődést, hogy a MABEOSZ Tudományos Munkaközössége uj folyóiratot indotott azzal a céllal, hogy a tudományos igényű közleményeknek nagyobb teret engedjen, mint az a Filatéliai Szemle tehette. Különösen megnövekdett az érdeklődés a klasszikus bélyegek iránt, valamint a bélyeg-előtti időszak postai küldeményei iránt,ideértve a leveleket, újságokat, feladóvevényeket is. A filatélista szaknyelvben ez a. "Vorlaufer" elnevezést nyerte, amelyet a magyar nyelvben előfutár szóval honosítottak meg. Tekintettel arra, hogy e korszak: az I85O előtti időszak Írásos emlékeinek túlnyomó többségei levéltárainkban van, hasznos lehet, ha azok postai kezelésének mikéntjét levéltárosaink is megismerik. Indokolja ezt az is, hogy a posta által használt kezelési jelzéseknek hivataltörténeti jelentősége is van. Ugyanakkor a jelzések mindig igazodtak a kor követelményeihez, tehát segítségükkel dátum nélküli levelek korát is meg lehet határozni. A postatörténet müve lése hazánkban régi hagyományokra tekinthet vissza, és talán egyike azoknak a területeknek, ahol a hivataltörténeti kutatás a múlt század utolsó évtizedeiben kezdetét vette, és amely komoly kiegészítést nyert a filatélia fejlődésével. Ezek az eredmények azonban nem minden esetben ismertek a hivataltörténettel foglalkozó szakemberek előtt, bár ez fordítottan is igaz. Ennek a helyzet- ' nek hazai vonatkozásokban történő megszüntetésére szép példa, hogy az 1971-ben megindult s már emiitett tudományos folyóirat, a "Philatelica" első < számában éppen Ember Győző tollából jelent meg postatörténeti munka. Ezek a törekvések tették világossá számunkra azt is, hogy a hazai postatörténetnek nem egy "fehér foltja" van. Csak néhány fontosabb területet megemlítve: tisztázatlan az iS'tö-as szabadságharc postatörténete, bár a postarendeletet ismerjük. Tisztázatlan az 1919-es proletárdiktatúra időszakának postatörténete /noha egy-egy részterülettel már foglalkoznak filatélistáink/. Bármennyire is meglepő, tisztázatlanok a második világháború utolsó időszakának és a felszabadulás első időszakának postatörténeti kérdései is. Hiányoznak az egy-egy szakterülettel foglalkozó monográfiák. Ebben a vonatkozásban ugyan megemlíthetjük Bér Andor /!/ már megjelent írását, amely a bélyeg -