Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - FIGYELŐ - Sashegyi Oszkár: A levéltáros képzés a Német Demokratikus Köztársaságban / 579–592. o.

579 SASHEGYI OSZKÁR: A levéltáros képzés a Német Demokratikus Köztársaságban Ahhoz, hogy a Német Demokratikus Köztársaság levéltáros képzésében és tovább­képzésében ma érvényesülő fő szempontokat kellően értékelhessük és hazai gyakorlatunk­kal összevethessük, ismernünk kell egyrészt az NDK a miénktől több szempontból el­térő általános oktatási rendszerét, amelynek keretébe levéltáros oktatásuk beillesz­kedik, másrészt a mienkkel ugyancsak nem mindenben egyező levéltárügyüket, amelynek mai és jövőbeli igényei szakemberképzésük kereteit és tartalmát nagy mértékben meg­szabják. Ezért, bár mindezek részletes taglalására itt nincs megfelelő tér, először az NDK levéltáros képzési és továbbképzési rendszerének főbb - a nagyobb összefüggé­sekre utaló - vonásait vázoljuk fel. Ezután sorra vesszük levéltáros iskoláik tipu­sait: a szakmunkásképző iskolákat, a felsőfokú levéltári szakiskolát, s a Humboldt Egyetem levéltártudományi szakját, s részletesen megvizsgáljuk az ott folyó képzés formáit, tantervét és tananyagát. Végül összefoglaló értékelést adunk az NDK-ban a levéltáros képzés terén elért eredményekről. V I. Az NDK levéltáros képzési rendszere Az NDK képzési rendszere egységes koncepció alapján kidolgozott, differenci­ált és integrált rendszer, a kollektiv munka feltételeinek megfelelően kialakitott különféle iskolatípusokkal, s mindenkor biztositya a lehetőséget az alsóbbfoku iskolatipus elvégzése után a felsőbbfokúba való továbbjutásra. Ez a koncepció a szo­cialista társadalom lényegének, követelményeinek és célkitűzéseinek kivan megfelelni s a szocialista egyéniség kibontakoztatására kivan-lehetőséget adni. Az alsófoku, általános képzést a tizosztályos un. "Polytechnische Oberschule" adja, amelyet minden 6. életévét betöltött gyermeknek el kell végeznie. Az alsófoku iskolát elvégzett, 16 éves ifjak túlnyomó többsége szakmát választ és szakmunkásképző iskolába kerül. A szakmunkásképző iskolák általában kétévesek, csak néhány szakmában tart a képzés három évig. Aki a szakmunkás iskolát sikerrel elvégezte, szakmunkásbizonyit­ványt kap és ezzel megszerezte a képesitést a felsőfokú szakiskolába való felvételre. Azok, akik érettségit kivannak tenni, a tizosztályos iskola elvégzése után a kétosztályos un. "Erweiterte Oberschule"-ba jelentkezhetnek, '^ind az érettségi bizony itvány, mind a szakmunkás bizonyitvány képesit a felsőfokú szakiskolába való felvételre, az utóbbi az egyetemre való felvételre is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom