Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - FIGYELŐ - Sashegyi Oszkár: A levéltáros képzés a Német Demokratikus Köztársaságban / 579–592. o.
579 SASHEGYI OSZKÁR: A levéltáros képzés a Német Demokratikus Köztársaságban Ahhoz, hogy a Német Demokratikus Köztársaság levéltáros képzésében és továbbképzésében ma érvényesülő fő szempontokat kellően értékelhessük és hazai gyakorlatunkkal összevethessük, ismernünk kell egyrészt az NDK a miénktől több szempontból eltérő általános oktatási rendszerét, amelynek keretébe levéltáros oktatásuk beilleszkedik, másrészt a mienkkel ugyancsak nem mindenben egyező levéltárügyüket, amelynek mai és jövőbeli igényei szakemberképzésük kereteit és tartalmát nagy mértékben megszabják. Ezért, bár mindezek részletes taglalására itt nincs megfelelő tér, először az NDK levéltáros képzési és továbbképzési rendszerének főbb - a nagyobb összefüggésekre utaló - vonásait vázoljuk fel. Ezután sorra vesszük levéltáros iskoláik tipusait: a szakmunkásképző iskolákat, a felsőfokú levéltári szakiskolát, s a Humboldt Egyetem levéltártudományi szakját, s részletesen megvizsgáljuk az ott folyó képzés formáit, tantervét és tananyagát. Végül összefoglaló értékelést adunk az NDK-ban a levéltáros képzés terén elért eredményekről. V I. Az NDK levéltáros képzési rendszere Az NDK képzési rendszere egységes koncepció alapján kidolgozott, differenciált és integrált rendszer, a kollektiv munka feltételeinek megfelelően kialakitott különféle iskolatípusokkal, s mindenkor biztositya a lehetőséget az alsóbbfoku iskolatipus elvégzése után a felsőbbfokúba való továbbjutásra. Ez a koncepció a szocialista társadalom lényegének, követelményeinek és célkitűzéseinek kivan megfelelni s a szocialista egyéniség kibontakoztatására kivan-lehetőséget adni. Az alsófoku, általános képzést a tizosztályos un. "Polytechnische Oberschule" adja, amelyet minden 6. életévét betöltött gyermeknek el kell végeznie. Az alsófoku iskolát elvégzett, 16 éves ifjak túlnyomó többsége szakmát választ és szakmunkásképző iskolába kerül. A szakmunkásképző iskolák általában kétévesek, csak néhány szakmában tart a képzés három évig. Aki a szakmunkás iskolát sikerrel elvégezte, szakmunkásbizonyitványt kap és ezzel megszerezte a képesitést a felsőfokú szakiskolába való felvételre. Azok, akik érettségit kivannak tenni, a tizosztályos iskola elvégzése után a kétosztályos un. "Erweiterte Oberschule"-ba jelentkezhetnek, '^ind az érettségi bizony itvány, mind a szakmunkás bizonyitvány képesit a felsőfokú szakiskolába való felvételre, az utóbbi az egyetemre való felvételre is.