Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - Tirnitz József: Az alsófokú iparigazgatási szervek és ügykörük alakulása 1945–1950 között / 473–502. o.
w Másodfokú iparhatóság 1. vármegyékben az alispán, 2. törvényhatósági jogú városokban és 3. Budapesten'a polgármester. Az I.f. iparhatóság határozatai, intézkedései ellen törvényes időn belül fellebbezésnek volt helye. - A II. f. hatóság eljárása során, a törvényhatósági ipartanács véleményező szolgálatát igénybe vehette. Az ipartanács elnöke a törvényhatóság első tisztviselője, tagjai pedig a közigazgatási bizottság által választott és az illetékes kereskedelmi és iparkamara által választott két iparos. Harmadfokú iparhatóság 1. iparügyi miniszter, 2. kereskedelem,- és közlekedésügyi miniszter /ügykörébe utalt iparágakban/, 3- belügyminiszter /robbantószerekkel, lőfegyverekkel kapcsolatos iparágakban/, .4. földmüvei ődésügyi miniszter /tej ipar i ügyekben/. A II. fokú közigazgatási véghatározatok ellen csak abban az esetben lehetett fellebbezéssel élni, ha azt az 1929: XXI.tc. , vagy azt követően kiadott törvény kifejezetten megengedte. - Felülvizsgálati kérelmet be lehetett nyújtani a II.f. határozat ellen az illetékes miniszterhez azon az alapon, hogy az eljáró hatóság túllépte hatáskörét, vagy az annak alapjául szolgáló eljárás jogszabályt sértett. II. Ipartestület A kézműves iparosok önkormányzati alapon működő érdekképviseleti, egyúttal az ipari közigazgatás egyes feladatait is ellátó, s ezáltal hatósági jogkört is betöltő szervei az ipartestületek voltak. A főfelügyeletet az iparügyi miniszter gyakorolta felettük. Az ipartestületi intézményt az l884:XVII.tc. hivta életre. E törvény kapcsolatos rendelkezéseit azonban az 1932: VIII.te. csaknem teljes egészében módositotta és hatályon kivül helyezte. Ennek az un. ipartestületi törvénynek leglényegesebb intézkedése - ellentétben az 1884:XVII. tc-ben foglaltakkal - az, hogy kötelezővé tette a képesítéshez kötött ipart üző iparosok ipartestületi tagságát, s ezáltal általánosította az ipartestületi rendszert. A testületek szervezetét, a tagok és testület közötti viszonyt és a tagsági dijak kivetésének módját alapszabályok határozták meg.
