Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - Tirnitz József: Az alsófokú iparigazgatási szervek és ügykörük alakulása 1945–1950 között / 473–502. o.

476 Önkormányzati szervek: 1. közgyűlés /a tagok összességét ölelte fel/, •2. elöljáróság /elnök, alelnök és előljárósági tagok/, 3. elnök /alelnök/, k. szakosztályok, bizottságok. Külön emlitést érdemelnek az iparosok között, valamint a testületi tagok és alkalmazottak viszonylatában felmerülő vitás ügyek rendezésére az ipartestület saját kebelében alakitott szervek: 1. ipartestületi szék, amely az üzleti és kari tisztesség és az ipartestületi fegyelem követelményeinek érvényesítésére, továbbá az iparosok között az ipargyakorlás terjedelme tekintetében előálló ellentétek békés kiegyenlítésére volt hivatott; 2. munkaügyi bizottság, amelyben a munkaadók és az alkalmazottak azonos számban kaptak képviseletet abból a célból, hogy a munkaviszonyból származó közös érdekű ügyeket megtárgyalják és megállapodásokat hozzanak létre; 3. békéltető bizottság, az ipartestület tagjai és azok alkalmazottai munkaviszonyából eredő vitás kérdések elintézésére; tagjai: az ipartestületi elöljáróság és számban ugyanannyi segéd. Az ipartestületek feladatköre kettős volt: érdekvédelmi és hatósági. Az ipartestületi törvény az érdekvédelmi feladatok középpontjába a tagság gazdasági érdekeinek közvetlen és közvetett szolgálatát és felkarolását állit ott a közös üzemek létesitése, fejlettebb termelési eljárások bevezetése, azután anyagraktárak, áru- és mintacsarnokok alapitás.a, ipari kiállítások rendezése, továbbá anyagbeszerző-, termelő-, értékesítő- és hitelszövetkezetek létrehozása szorgalmazásának kötelezettsége révén. Az ipartestületekre hárult az is, hogy tanácsokkal és útmutatásokkal tagságuknak az ipar üzésével kapcsolatos kérdésekben rendelkezésre álljanak, serkentsék az iparosság munkakedvét, kifejlesszék az egészséges közszellemet, ápolják az ipar békéjét, az üzleti és kari tisztesség követelményeit érvényre juttassák, az iparosok és alkalmazottak között a munkaviszony kapcsán felmerülő vitás kérdéseket békéltetéssel és döntések utján elintézzék, végül pedig a pártfogást igénylő ipari és gazdasági érdekeket képviseljék hatóságok, testületek és magánosok előtt. Az iparosság művelődési érdekeinek gondozását is az ipartestületek kötelességévé tette a törvény. Mindenekelőtt a tagok és alkalmazottaik szakmai és általános oktatásának, valamint továbbképzésének előmozdítását irta elő szakiskolák, szaktanfolyamok létesítésével és továbbképző /szakmai: anyagismereti, kalkulációs stb., üzletviteli: könyvelési, adóügyi stb./ tanfolyamok szervezésével, megfelelő szakirodalom beszerzésével és rendelkezésre bocsátásával.