Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - KRÓNIKA - Komjáthy Miklós: Várostörténeti konferencia Kaposvárott / 340–349. o.
3^8 Zádor Mihály kandidátus, egyetemi docens a hazai városfejlődés sajátosságai közül a település súlypontjának változásait vizsgálta. Kaposvárott /Nagykanizsához, Pápához, Dombóvárhoz stb.. hsonlóan/ a város súlypontja egészen máshová esett a középkorban, mint az újkorban. A középkori Kaposvár a Kapós menti mocsarak között a mai város nyugati határa mentén épült vár körül alakult ki, s ott is maradt a XIV. és XVIII. század folyamán. A súlypont későbbi áthelyeződésében szerepet játszottak a várak eljelentéktelenedése s a várakról kiadott, 1702. évi rendeiet, a templom szerepének megváltozása, a modern városok kialakulására alkalmatlan földrajzi adottságok /mocsarak/. A település súlypontjának megváltozása nélkül a kapitalista gazdaság közlekedési és kereskedelmi igényei nem lettek volna kielégíthetők. Előadása végén Zádor docens arra a kérdésre keresett feleletet: mit jelentenek a múlt legmegbízhatóbb tanúi, a műemlékek a mai varosrendezési tervek és a műemlékvédelem számára? Peregi Tamás várostervező korreferátumában arról szólt, hogy az urbanizációvilágjelenség. Hatása a magyar társadalom szerkezetének átalakulásán is megfigyelhető. Pillanatnyilag az ország lakosságának 19%-a a fővárosban, 26#-a a városokban és 55%-a a falvakban él. Három tényező összhangján kell az urbanizációs terveknek alapulniok: 1. a modern városfejlesztés kívánalmainak, 2. a szocialista társadalom sajátosságainak és 3. városaink százados örökségének harmonikus figyelembevételén. Stadler József városi osztályvezető—főmérnök hozzászólásában /kiemelve a kelet-nyugati erővonalak elsőbbségét az -észak-déliekkel szemben/ településföldrajzi keretbe helyezte a város fejlődését, s mint Ormossy tanácselnök-helyettes, Ígéretet tett a levéltár és a múzeum méltó otthonhoz juttatására. Székely György , a konferencia elnöke a kétnapos tanácskozást igen gyümölcsözőnek tartotta. Azok, akik végig hallgatták az előadásokat és a korreferátumokat, világosan-látják, miképp bontakozott ki - Csokonait idézve - "Kapós, fővárosa Somogy határának, S herceg Esterházy dominiumának" a túlhatalmas uradalom fojtogató öleléséből s vált e század elejére fejlődésk&pes várossá s a munkásmozgalomnak országosan is ismert otthonává. A várostörténészek és várostervezők kölcsönösen gazdagodtak egymás szempontjaival. Külön kiemelte, hogy mindegyik előadás lekötötte az örvendetesen népes hallgatóság figyelmét. A mintaszerűen rendezett kiállítás is kitűnően szolgálta a konferencia célkitűzéseit. Rostás Károly , Kaposvár város tanácsának elnöke, a vendéglátó város nevében fejezte ki örömét a konferencia sikerén és köszönte meg az előadók és korreferensek komoly eredményeket hozó munkáját. Székely György a házigazdák figyelmét s gondosságukat, ahogy a konferenciát megszervezték, a konferencia résztvevőit vendégül látták, ismételten is megköszönve, berekesztette a tanácskozásokat.
