Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - KRÓNIKA - Komjáthy Miklós: Várostörténeti konferencia Kaposvárott / 340–349. o.

345 Vörös Károly előadása további folyamán a városok fejlődését, vagy hanyatlását a dualizmus korában befolyásoló tényezőket vette számba. Szerinte a vasútépítés városfejlesztő jelentőségét eltúlozzák, vagy legalábbis egyoldalúan állítják be. A vállalkozók, egészen természetesen, profitéhségüktől is vezettetve, a vasútvonalakat igyekeztek úgy megvonni, hogy már akkor bizonyos, központi funkciókat ellátó helységeket kapcsoljanak be velük. Az első vasutak vezetése jellegzetesen árulkodik is e központi funkciók korabeli elhelyezkedéséről, megoszlásáról, irányairól. Más, városfejlesztő tényezők, adottságok hiányában vasúti csomópontok városok kialakulásához nem vezettek /Celldömölk, Barcs stb.../. Utalt Vörös előadásában arra is, hogy a városok fejlődését előmozdító, azt gyorsító hatásán kívül a vasúthálózat kiépülése nem egyszer a feudális korban már városi rangot nyert települések fejlődésére gátlóan is hatott. Azzal ti., hogy néhány, funkciójában, fejlettségében egymáshoz térben is közel fekvő város közül az egyiket a másik gyorsabb fejlődése elsorvasztotta /Győr és Veszprém között Pápa/. A vasút közelebb vitte az árut a vevőhöz, az árukra való igényt az eladóhoz. Ily módon a vasútnak éppen a vasút révén a forgalomba való intenzivebb bekapcsolódása következtében a'kereskedelem városfejlesztő energiáit megnövelte. Kivált a korszak kezdetén a kereskedelem több vidéki gócpont kifejlődését segítette elő,, a későbbiek során azonban a nagykereskedelem /elsősorban a termény-, fa- és borkereskedelem/ egyre inkább az ország fővárosában koncentrálódott. Azokban a városokban, ahol, ha csak átmenetileg is, a kereskedelem központteremtő hatást fejtett ki, növelte a település lakói műszaki urbanizációs igényeit /kövezés, közművesítés.../. A kereskedelem városfejlesztő erejének, legalábbis vidéki viszonylatban való hanyatlásával párhuzamosan egyre inkább lépett előtérbe az ipar, pontosabban a gyáripar városfejlesztő jelentősége. Korábban, elsősorban a bányatermékek feliolgozá-_ sara alapított gyáripar, lehetőleg a nyersanyagorrások közelébe települt. Ahogy nőtt a vasúti és kereskedelmi hálózat kialakulása nyomán a városok műszaki ellátottsága, egyre inkább terelődött a gyáripar az ilyen városok felé. A gyáriparral fokozódott a város elektromos energia-igénye, a gyárakban foglalkoztatott munkások beáramlásával párhuzamosan nőtt a helybeli kisiparosok foglalkoztatottsága, növekedett a kiskereskedelem forgalma, a városszéli munkástelepülések kiépülése felvetette a tömegközlekedési hálózat fejlesztését. A lakosság számának gyarapodásával emelkedtek a telekárak. Az emelkedő telekárak maguk után vonták a törekvést, hogy a dráguló telkeket minél több hasznot hajtó épületekkel építsék be. A v-ároskép alakulását a minél tömörebb, minél zsúfoltabb építkezés szüksége sajátos módon befolyásolta. Ahogy kisebb mértékben a kereskedelmi hálózat kialakulása, jóval inkább a város iparosodása növelte a viz- és áramigényeket. A gyarapodó és egyre sokoldalúbban tagolt népesség differenciáltabb igazgatást s differenciáltabb iskolarendszert kívánt s a művelődési intézményeknek is újabb és újabb válfajait. Az ipartelepítés nagyobb lendületet ad a város fejlődésének, mint a kereskedelem. Tovább fejlődni