Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - KRÓNIKA - Komjáthy Miklós: Várostörténeti konferencia Kaposvárott / 340–349. o.

34-6 már csak az iparosodó város képes. Az állam is ezekben a városokban koncentrálja adminisztratív szerveit. Előadása második felében Vörös Károly Kaposvár helyét igyekezett meghatározni a dualizmuskori magyar városok sorában. A város kereskedelmi funkciója a korszak kezdetén még nem volt számottevő. Sem országút, sem vizi út nem vezetett rajta keresztül. Közelebbi s távolabbi környezetében Kanizsa, Veszprém és Keszthely volt a gabonakereskedelemnek jel-entősebb központja ebben az időben. Kaposvár a vasúti forgalomba is viszonylag későn, 1872ben s akkor is csak nem valami jelentős vonal révén /a Dombóvár-Zákány-i vasúttal/ kapcsolódott be. Fejlődésének nagy lendületet az adott, hogy 1890-ben az állam bankjának szerepét betöltő Általános Hitelbank bérbe vette Esterházy herceg kaposvári uradalmát s néhány, más, kisebb uradalmat. Gőzmalmok, gabonasilók s egy nagy cukorgyár létesítésével a Hitelbank Kaposvárt tőkés mezőgazdasági nagyüzem központjává tette. Egyidejűen megépült á Budapest-Fiume-i vasút, amely Kaposvárt közvetlen kapcsolatba hozta a tengerrel s igy olyan előnyökhöz juttatta, amelyek feudalizmuskori elmaradottságát Kanizsával, Keszthellyel és Veszprémmel szemben rövid idő alat kiegyenlitették. A nagy távolsági vasútra hamarosan több helyiérdekű vonal kapcsolódott. Kaposvár gyors urbanizációja a város lakossága nagymérvű megnövekedésében is tükröződött. A népesség növekedésével párhuzamosan alakult át a városi társadalom szerkezete. Az amugysem nagyszámú mezőgazdasági elemek rovására nőtt a kispolgáripolgári elemek aránya a város népességében. Hivatalnokok, kiskereskedők, kisiparosok mellett a mezőgazdasági nagyüzemek munkásigénye gyorsan szaporította az ipari munkások számát. Szélesedett a napszámosok rétege is. Mindez, az általános fejlődésről mondottakban ábrázolt fejlődési modellnek is megfelelően, maga után vonta a varos közüzemesitésének meggyorsulását, a tagozottabb társadalom differenciáltabb kulturális igényei kielégítésére a humán gimnázium mellett szakiskolák létesítését, szinház és más művelődési intézmények alapitását. Az előadó befejezésül a különböző mutatók alapján rengsorolta Kaposvárt. Lakóházainak számát tekintve Magyarország 49., az emeletes házak számát nézve 57« t a cseréptetővel fedett házú városok sorában a 13. volt a század első évtizedében Somogy megye székvárosa. Ipari népességének arányát tekintve Magyarország 6?., a Dunántúl 6., a mezőgazdaságból élők számát nézve az ország 94., a Dunántúl 7. városa volt stb.. 14-,5^-os napszámos rétegével Magyarországon a 4. , a Dunántúlon az 1. helyen állt Kaposvár. Mindent egybevetve, a dualizmus korának végén, Kaposvár népessége, a lakosság rétegeződése, összetétele Magyarország városai sorában nem biztositott túlságosan előkelő helyet ennek az urbánus hagyományokkal nem rendelkező, a századfordulókor gyors iramban fejlődő városnak. Vörös Károly előadásához elsőnek Tóth T

ibor, a Somogy megyei Levéltár levél-